A Kyle-lal t�rt�ntek eredm�nye az, hogy felf�ggesztenek egy h�tre. �t teljes napon kereszt�l egyed�l vagyok a pia- �s nikotinszag� h�zban, b�r Drake id�nk�nt fel-felbukkan. �res �s mag�nyos �lm�ny, annak ellen�re is, hogy kifejezetten j� �rz�s v�gre kiszakadni a gy�l�lk�d� tekintetek �s a megbotr�nkoz� suttog�sok keresztt�z�b�l.

Az id� legnagyobb r�sz�ben rajzolok – legal�bbis megpr�b�lok. Az �r�asztalom f�l�tt g�rnyedve az ablakom Gilbert�re n�z r�, �s a szemem minden percben odat�ved, sz�nalmasan rem�nykedve abban, hogy legal�bb egyetlen, fut� pillant�st tudok majd vetni Gilre. Hogy tal�n meglebben a f�gg�nye, vagy kiny�lik az ablaka; hogy tal�n este, a felkapcsolt villany f�ny�ben megl�tom s�t�t, k�cos haj�t, vagy a szem�veg�r�l visszat�kr�z�d� f�nyt. Nem j�rok sikerrel.

Anya dolgozik. H�tf�n csendben, h�v�sen hagy egyed�l a h�zban, �s csup�n csak az�rt nem veszi el a kulcsomat �s z�rja r�m a bej�rati ajt�t, mert Drake k�zli vele, mennyire vesz�lyes �s egy�bk�nt is nevets�ges �tlet volna. A saj�t any�m viselked�se miatt �rzett remeg� szomor�s�g minden nappal egyre ink�bb halv�nyul, b�r t�ny, hogy teljesen sosem m�lik el. Ugyan a modor�t�l a mai napig enyh�n sajog a mellkasom �s valahol a bord�im k�z�tt egyre m�ly�l a ki�br�ndult �ress�g, a sz�nalmas b�b�natot szinte m�r majdnem teljesen felv�ltja a helyzet igazs�gtalans�g�b�l fakad� m�rhetetlen, t�m�ny harag, amin a Kyle-lal t�rt�ntek nem csit�tottak. Igyekszem magamba temetni, de f�lek, hamarosan �jra ki fog t�rni bel�lem, hacsak nem t�rt�nik valami. Az a valami szerd�n t�rt�nik meg.

Szok�sa ellen�re Drake reggel otthon van, �s egy hi�baval�, �mde kedves gesztusk�nt leh�v a konyh�ba te�zni. Szinte m�r f�jdalmas vehemenci�val �s er�ltetett j�kedvvel v�gja ki a szob�m ajtaj�t, azt�n k�rdez�s n�lk�l, hangos trappol�ssal az �gyamhoz l�p, �s ler�ntja r�lam a takar�t.

- J� reggel, Hamupip�ke! – ki�lltja szadista vigyorral, �n pedig morogva a fejemre nyomom a p�rn�mat.

Nincs humorom megj�tszani magam, �s nincs energi�m ahhoz sem, hogy kijav�tsam �t. A takar� n�lk�l f�zok, de nem el�gg� ahhoz, hogy meg is mozduljak. Drake nagy l�ptekkel az ablakom el�tt terem �s olyan er�vel h�zza sz�t a f�gg�ny�met, hogy belereccsen a karnis. A napf�ny hirtelen �s tolakod�an lepi el a szob�t, t�ls�gosan vid�man �s ideges�t�en, mert a fasznak sincs kedve ver�f�nyes naps�t�shez akkor, amikor a csal�dja nagyr�sze gy�l�li.

- Gyer�nk, emeld fel a segged! – parancsol Drake. Amikor nem v�laszolok, visszal�p az �gyhoz �s megragadja a bok�mat. H�zni kezd. – El�g az �nsajn�latb�l, Samuel! Emeld fel a csoffadt segged – mondja er�lk�dve.

B�jt�l �s eleganci�t�l mentes huppan�ssal �rkezem a f�ldre. Felny�g�k.

- Any�dat, Drake.

- Az a ti�d is – v�laszolja k�nnyed�n.

Megvonom a v�llam.

- Sajnos.

Drake egy pillanatra megmerevedik, de nem v�laszol. Nem sokkal k�s�bb �sszecsapja k�t tenyer�t �s t�relmetlen�l dobbant egyet a l�b�val.

- Na, gyer�nk lefel�! – s�rget.

Vonakodva, neh�zkes mozdulattal t�p�szkodom fel a padl�r�l �s hunyorgok fel r�.

- Minek? – k�rdezem s�hajtva.

- Jaj, ne legy�l m�r ennyire em� – mondja a szem�t forgatva. – Az �let sz�p! S�t a nap, csiripelnek a madarak…

- …gy�l�lnek a sz�leim, r�lam pletyk�lnak az iskol�ban, fel vagyok f�ggesztve – v�gok a szav�ba, mire benne reked mondad�j�nak v�ge. – Folytassam m�g? T�nyleg kurv�ra j� az �letem, Drake.

Sajn�lkoz�, tehetetlen arc�ra n�zve elfog a b�ntudat. Tudom, hogy seg�teni akar. Tudom, hogy ebben az eg�sz szarviharban � az egyetlen csal�dtagom, aki nem undorodik t�lem, aki t�nylegesen pr�b�l mellettem �llni �s jobb kedvre der�teni.

S�hajtok �s megvakarom a tark�mat. Bocs�natk�r�n r�n�zek, de nem sz�lok. Kinyitom a szob�m ajtaj�t �s leindulok a l�pcs�n, Drake k�vet, azt�n bemegy a konyh�ba. Vizet t�lt a forral�ba �s lenyomja a nyelv�t, azt�n k�t b�gr�t �s egy doboz te�t vesz el� a konyhaszekr�nyb�l. Ismer�s, kellemetlen m�don r�ndul �ssze a gyomrom a l�tv�nyt�l, mert akaratlanul is Gilbert jut az eszembe. Ink�bb f�lren�zek, �s le�l�k az asztalhoz. Az ablakb�l Gilbert�k bej�rat�t l�tom.

Drake az orrom al� tolja a g�z�lg� te�t, azt�n le�l mell�m az asztalf�re. Szem�vel k�veti a tekintetemet, �s ments�g�re sz�ljon, hogy nagyon igyekszik hangtalanul kiengedni f�radt s�haj�t. Megd�rzs�l�m a szemem �s belef�jok a b�gr�be, de nem tudom levenni a szemem Gilbert�k h�z�r�l. Ha el�gg� kitart�an b�mulom az ajt�t, ha el�gg� er�sen szugger�lom az ablakokat, tal�n megl�tom. Buta rem�ny, val�sz�n�leg hamv�ban is halt, de nem �rdekel.

Drake m�r �pp sz�lna, val�sz�n�leg az�rt, hogy ism�t boldogs�gra parancsoljon ebben a kiv�lts�gosan szar helyzetben, amikor Gilbert�k gar�zs�nak ajtaja lassan felny�lik. Mintha odaragasztott�k volna a szemgoly�mat, �gy b�mulom visszafojtott l�legzettel, ahogy Rylan be�l az Audi korm�nya m�g�, �s meg�ll vele a bej�rati ajtajuk el�tt, v�rakozva. P�r perccel k�s�bb Kate kil�p az ajt�n �s be�l Rylan mell� az any�s�l�sre. Nem sz�lnak egym�shoz. Rylan komoly arccal sebess�gbe rakja az aut�t �s elhajtanak.

Gilbert n�lk�l.

Valahol a h�zukban, az �res, sz�l� n�lk�li h�zukban ott �l Gilbert, teljesen egyed�l, fel�gyelet n�lk�l, egy alig h�romm�ter sz�les �ttal arr�bb. Szinte m�r karny�jt�snyira, annyira k�zel, hogy a gondolatt�l az ujjbegyeim bizseregni kezdenek, mintha meg�rinthetn�m. Mintha.

A tudatt�l, hogy ilyen k�zel van hozz�m, m�gis ennyire kibaszottul lehetetlen t�vols�gban, megremeg az ajkam. Nem b�g�m el magam – az elm�lt hetekben a k�nnyeim elfogytak. De �rzem, hogy �sszer�ncol�dik a szem�ld�k�m �s fintorba kanyarodik a sz�m a v�gyakoz�st�l �s a haragt�l, mik�zben m�g mindig kitart�an figyelem Gil ablak�t. H�tha. Csak egyetlen pillant�st, csak egyetlen rohadt m�sodpercig – csak, hogy tudjam, hogy j�l van, �s hogy l�ssam az arc�t legal�bb m�g egyszer utolj�ra. Miel�tt m�g elfelejtem idi�ta szem�ld�k�nek �v�t, miel�tt elfelejtem azt az �rnyalatnyi z�ldet a szem�ben �s azt, ahogyan a piercingj�r�l visszaver�dik a f�ny.

- Menj – mondja Drake valahol a t�volban.

A f�lem z�g�sa mellett nem fogom fel els�re szav�nak jelent�s�t. Drake a nevemen sz�l�t, hangosabban �s t�relmetlen�l, mire gondolataimb�l kiz�kkenve, �sszezavarodva r�n�zek.

- Menj! – ism�tli, �s a kez�ben Gilbert�k h�za fel� legyint.

Hitetlenkedve b�mulok r�. Nem merem elhinni, amit mond – nem merek rem�nykedni, hogy ennyi h�t ut�n v�gre �jra l�thatom Gilt, hogy Drake t�nyleg k�pes elengedni �s kussolni r�la. K�nkeserves lass�s�ggal fogom fel �s hiszem el.

Azt�n kapkodva, zakatol� sz�vvel kir�gom magam al�l a sz�ket. A h�tt�ml�ja a konyhak�v�n csattan, hirtelen �s hangosan, de �n pont leszarom. Cs�l�t�ssal rohanok az el�szoba fel� �s r�ntom ki az ajt�t, hitetlenkedve �s izgatottan, mert v�gre �jra l�thatom Gilt.

Drake a konyh�b�l m�g ut�nam �v�lt:

- �rj vissza anya el�tt!

Nem v�laszolok. A bej�rati ajt� akkora er�vel csap�dik be ut�nam, hogy beleremeg a konyhaablak, de azzal sem foglalkozok, mert olyan �get� sz�ks�ggel rohanok �t az �ttesten, hogy k�rbe sem n�zek. Amikor meg�llok Gilbert�k ajtaja el�tt, a mellkasomban a sz�vem d�b�r�g �s az ujjaim t�relmetlen�l, idegesen nyomkodj�k a cseng�t �jra meg �jra.

Gilbert mogorv�n, indulattal nyitja ki az ajt�t. Id�t sem hagyok neki felfogni, ki �ll az ajt�ban �s mi�rt cs�nget �gy, mint egy retard�lt: abban a pillanatban, hogy megl�tom az arc�t �s meg�rzem az illat�t, a nyak�ba vetem magam. �t �lelve k�zel h�zom magamhoz, az �kl�mben markol�szom a p�l�j�nak h�tulj�t, �s a v�ll�ba temetem az arcomat. Gil azonnal vissza�lel: a derekam k�r� fonja k�t kez�t �s szor�t, er�sen, remeg� kezekkel. Tudom, hogy Drake val�sz�n�leg a konyhaablakb�l minket figyel, de nem �rdekel.

Gilbert finoman eltol mag�t�l. K�t tenyere k�z� veszi az arcomat �s megcs�kol. A megk�nnyebb�l�st�l �s att�l, mennyire nagyon hi�nyzott, egyetlen hitetlenked� zokog�s szakad fel a torkomb�l, de Gilbert sz�j�val azonnal elnyeli a hangot.

- Sam – mondja rekedt hangon, amikor elv�lik t�lem. – Mit keresel itt?

�jra meg�lelem. A nyaka k�r� fonom a kezeimet �s magamba sz�vom az illat�t.

***

Gilbertnek nem kell sok id�, hogy �szrevegye felszakadt sz�mat �s a horzsol�sokat az �kl�m�n. Vehemens, fortyog� haraggal forgatja a kezemet az arca el�tt, a homloka m�lyen r�ncol�dik �sszevont szem�ld�kei nyom�n �tban a romokhoz.

- J�l vagyok – mondom sokadszorra, de Gil nem v�laszol.

Az erd�be �rve abbahagyja ujjaim tanulm�nyoz�s�t, de nem engedi el a kezem. K�z a k�zben, n�m�n baktatunk az ezernyi r�szeges �sszej�vetelt�l sim�ra taposott �sv�nyen, sz�raz gallyakat �s makacs vadvir�gokat ker�lgetve. Egyik�nk sem sz�l a m�sikhoz – a szavak valahol az elm�lt hetekben megkoptak �s elvesztett�k a jelent�s�g�ket, �s a hely�kbe olyan fesz�lt, mag�nyos csend l�pett, ami �r�kre beleette mag�t a lelk�nkbe.

A romokhoz �rve Gilbert lassan �s �vatosan az egyik leomlott v�rfalnak nyomja a h�tamat. K�zel l�p hozz�m, egyik combj�t a l�baim k�z� tolja, �s m�g akkor is szapor�n veszem izgalmamban a leveg�t, amikor komor arccal ism�t k�t keze k�z� veszi az arcomat �s a sz�mon �ktelenked�, lassan gy�gyul� sebet vizsg�lja. Az als�ajkamra teszi h�velykujj�t, mutat�ujj�t az �llam al� g�rb�ti, �s a f�ny fel� emeli az arcomat.

�t figyelem. H�lye szem�ld�k�nek h�lye �v�t n�zem, azokat a k�l�n�s, z�ld pontokat egy�bk�nt k�k szemeiben, �s a piercingj�r�l visszaver�d� lusta d�lel�tti f�nyt.

- Mi t�rt�nt? – k�rdezi.

Megfogom a csukl�j�t �s elemelem k�t tenyer�t az arcomt�l. Az ujjai k�z� f�z�m az eny�meket �s megvonom a v�llam. Fel�l�k a m�g�ttem omladoz� v�rfalra, megpaskolom magam mellett a helyet, �s megv�rom, am�g Gilbert is csatlakozik hozz�m. Elt�k�lt figyelemmel n�z r�m �s v�rja, hogy elmondjam a t�rt�nteket – sz�val az elej�t�l kezdem az eg�szet, �s elmes�lem any��k reakci�j�t, az iskol�ban kering� pletyk�kat, Kyle folyamatos baszogat�sait. Ha �szre is veszi, amikor egy-k�t helyen a hangom elcsuklik, nem teszi sz�v� �s nem r�ja fel ellenem. Fesz�lt, er�ltetett higgadts�ggal hallgatja v�gig az elm�lt hetek esem�nyeit, �s a benne d�l� indulatr�l egyed�l az elfeh�redett ujjai al�l leperg� vakolat �rulkodik.

- Sajn�lom – mondja v�g�l.

- Mit? – k�rdezem. – Nem a te hib�d, hogy mindenki gy�k�r.

Gilbert merengve n�z r�m, mintha nem teljesen �rtene egyet velem. Az arca furcsa, mintha b�ntudat ker�lgetn� valami�rt.

- Ez az eg�sz nem t�rt�nt volna meg, ha… - kezdi, de nem fejezi be. Eg�szen olyan, mintha a hangja egy pillanatra megremegne. �k�lbe szor�tja az ujjait.

- Ne is fejezd be. Komolyan, Gilbert – felelem hat�rozottan, szinte m�r m�rgesen. A szem�be n�zek, �s nagy leveg�t veszek. – Meg�rte.

Ugyan igyekszik nem mutatni, de a v�laszom meglepi. Elgondolkodom, vajon az elm�lt id�ben h�nyszor gondolhatta azt, hogy azt k�v�nom, b�rcsak meg sem t�rt�nt volna az eg�sz. Vajon h�nyszor hihette azt, hogy m�rges vagyok r�, hogy ut�lom, ami�rt h�napokkal ezel�tt azon az �jszak�n megcs�kolt, ami�rt �gy gondolta, bar�ts�gn�l t�bb kell? Vajon h�ny est�n �t fek�dt az �gy�ban fesz�lt mozdulatlans�ggal b�mulva a plafont arra gondolva, hogy megb�ntam az eg�szet? Hogy nem �rte meg, hogy nem tenn�m meg �jra?

Megszor�tom az ujjait.

- Ne legy�l idi�ta – mondom.

Gilbert sz�j�nak sarka felkunkorodik. A t�volba emeli a tekintet�t. A f�k susog� lombjait n�zi, a gusztustalanul k�k �gen elv�tve hemperg� felh�ket. Az �gak k�z�tt teli t�d�b�l, �les hangon vis�toz� madarak zaja mell� a f�ben ciripel� kab�c�k is becsatlakoznak, a leveg�ben vadszeder illata keveredik Gill�vel.

- Apa nem �gy reag�lt volna – sz�lal meg hirtelen Gilbert. A hangja halk, de hat�rozott: olyan k�ts�g n�lk�li biztos tudattal jelenti mindezt ki, hogy �sszeszorul a torkom.

Hiszek neki. Ha Edward Halvore m�g mindig itt lenne, most minden m�s lenne. Mr. Halvore v�gtelen�l nyugodt volt �s meg�rt�, olyan apa, aki a csillagokat �s lehozta volna az �gr�l a fi��rt. Ketten egy�tt Kate-tel irigyl�sre m�lt� harm�ni�ban nevelt�k Gilt, a vil�guk t�lz�s n�lk�l forgott k�r�l�tte, �s Gil olyan odaad�ssal szerette az apj�t, hogy amikor el�sz�r diagnosztiz�lt�k, minden egyes kezel�sre elk�s�rte. Nem lehetett elszak�tani az oldal�r�l; h�t �vesen Gilbert minden harmadik h�ten �r�kon kereszt�l �lt az onkol�gia folyos�j�n Kate-tel egy�tt, �s szil�rd akarattal hitte, hogy minden rendben lesz.

De semmi sem lett rendben. Mr. Halvore hasny�lmirigy�r�l riaszt� gyorsas�ggal terjedt �t a k�r. Gil v�gign�zte, ahogy az apja sz�pen-lassan elvesztette a harcot a r�kkal: remeg� ajkakkal, vasakarattal n�zte, ahogyan Kate kopaszra ny�rta Edward fej�t, minek ut�n a lefoly� eldugult kihull� haj�t�l, �s hasonl� konoks�ggal n�zte, ahogy az apja napr�l-napra elfogyott, hogy a folyamatos k�zdelem minden er�t kimart bel�le. Amikor Mr. Halvore elaludt �s t�bbet nem kelt fel, Gilbert nem s�rt. Hossz�-hossz� �veken kereszt�l tartotta mag�ban a f�jdalmat �s a vesztes�get, olyan m�lyre temetve mag�ban a t�rt�nteket, hogy n�ha att�l f�ltem, belefullad.

Ha Edward m�g ma is itt lenne, ha Rylan nem manipul�ln� ennyire gy�ny�r� �tl�tsz�s�ggal Kate-et, akkor anya most hozz�m sz�lna. Ha Edward lenne itt Rylan helyett, Gilberttel most �nfeledt b�nas�ggal pr�b�ln�nk elnavig�lni ennek a kapcsolatnak �ppen, hogy nevezhet� ak�rmit. Edward lenyugtatta volna any�t �s meggy�zte volna arr�l, hogy nincs velem semmi baj, hogy nem vagyok perverz, aberr�lt sz�gyen, �s humorral a hangj�ban k�z�lte volna velem, hogy ha �sszet�r�m Gilbert sz�v�t, tudja, hol lakom.

De Gilnek ebb�l nem mondok el semmit.

- Tudom – felelem helyette.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s