Cs�t�rt�k reggel �gy �rzem, mintha a vil�g megv�ltozott volna.

T�z teljes percig, am�g le nem megyek a konyh�ba reggelizni.

B�r a kedvem alapj�raton j� �s der�lt �s vid�m �s sziv�rv�nyos meg t�k�m tudja, anya meg Drake azonnal megtesz minden t�l�k telhet�t, hogy ez az �llapot ne maradjon fenn sok�ig. Alighogy leballagok a l�pcs�n �s helyet foglalok az asztaln�l, a r�g�ta tart� sz�vat�s �j er�re kap. Az ut�bbi h�rom napban any��k jegelt�k a csajoz�s t�m�t a Gil meg k�ztem zajl� „bar�ti vita” miatt, �gy minek ut�n tegnap megtudt�k, hogy megint minden rendben van, ism�t neki�lltak a nyaggat�somnak. Legink�bb Drake, persze, de az�rt anya is el�gg� ideges�t� olykor-olykor.

Drake kezdi. Vigyorogva helyet foglal velem szemk�zt, �s azonnal fosni kezdi a sz�t mindenf�le tinil�nyokr�l meg hormonokr�l �s els� szerelemr�l. Az els� mondatig b�rom, azt�n egyszer�en csak megpr�b�lok nem r�figyelni. Abban rem�nykedek, hogyha el�g sok�ig nem foglalkozok vele �s nem adok semmif�le reakci�t a basztat�saira, akkor egy id� ut�n abbahagyja.

Csakhogy egy b�gre k�v� �s egy t�l zabpehely ut�n Drake m�g mindig nem fejezi be, �n meg egyre idegesebb leszek. Minden egyes kimondott szav�val egyre n� a k�sztet�s, hogy az arc�ba �v�ltsem a tegnap t�rt�nteket, ak�rmennyire idi�ta h�z�s is lenne. Ha m�s�rt nem, akkor az arc��rt meg�rn�. �s legal�bb v�gre b�k�n hagyna ezzel a faszs�ggal.

- Hagyd m�r b�k�n! – sz�l r� Drake-re anya a konyhapult m�g�l. Megpr�b�l komolys�got er�ltetni az arc�ra, de egy�ltal�n nem j�n �ssze. M�g mindig ugyanolyan k�v�ncsi, mint a h�tv�g�n.

- Ne m�r – nyiv�kol a b�ty�m. – M�r csak napok k�rd�se, �s v�gre megt�rik.

- Hagyj b�k�n – vetem oda neki inger�lten, mik�zben any�t kiker�lve a mosogat�ba rakom a t�ny�romat.

- L�tod? – k�rdezi vigyorogva Drake. – K�zel j�rok.

Anya megforgatja a szem�t. Mosolyog.

Akkor nem lenn�nek ilyen vid�mak, ha tudn�nak Gilr�l meg r�lam.

S�hajtok, �s visszamegyek a szob�mba. �sszek�sz�l�d�k, azt�n felkapom a t�sk�mat, felh�zom a cip�met meg a kab�tomat, �s k�sz�n�s n�lk�l t�vozok. Azt�n �sszefutok Gilberttel. M�rmint sz� szerint: kurv�ra a mellkas�nak csap�dok, ahogyan bev�gom magam m�g�tt az ajt�t. Majdnem h�trav�g�dok az �tk�z�st�l, de Gilbert m�g idej�ben megragad a v�llamn�l fogva.

- Pics�ba! – mondom reflexszer�en. Akaratlanul is megragadom Gil p�l�j�t, hogy biztos�tsam magam. Nem mintha b�nn�m.

- Neked is j� reggelt, napsug�r – feleli g�nyos mosollyal a sz�ja sark�ban. M�g mindig nem enged el, pedig m�r h�rom teljes m�sodperce visszanyertem az egyens�lyomat. Mondjuk mell�kesen megjegyzend�, hogy m�g �n is a mellkas�n t�maszkodok. Sebaj, eddig m�g nem j�tt panasz.

R�n�zek.

R�m n�z.

G�rcsbe r�ndul a gyomrom.

Megk�sz�r�l�m a torkomat. Od�bb l�pek egyet, de m�g nem engedem el. H�tran�zek, oda, ahol a konyhaablak van - nem tudom, mi�rt csin�lom, valami�rt mag�t�l j�n. Amikor l�tom, hogy senki sem figyel, ism�t Gilre pillantok. Azt�n k�rben�zek az utc�n, hogy biztosan nem n�z-e minket senki. Biztos.

Megnyalom a sz�mat. Gilbert v�rakoz�n felh�zza az egyik szem�ld�k�t, gondolom az�rt, mert fingja sincs hogy mit csin�lok. Nem sz�l semmit, csak b�mul r�m, mintha idi�ta lenn�k.

Megint k�rben�zek az utc�n. M�g mindig t�k �res.

Puszit nyomok Gil sz�j�ra. Az eg�sz nem tart tov�bb egy m�sodpercn�l, de a sz�vem mindj�rt kiveri a bord�imat. Gilbert meglepetten r�m n�z, azt�n �sszevonja a szem�ld�k�t. Majd halkan felnevet, �s elengedi a v�llamat. Megindul a suli fel�, �n meg k�vetem. �ssze�r a felkarunk.

�s r�j�v�k, hogy mekkora idi�ta vagyok. Ok�, tegnap mondtam dolgokat felv�llal�sr�l meg elmond�sr�l meg any�m k�nj�r�l, de az m�s. Nyilv�n nem most azonnal szeretn�m, ha mindenki megtudn�. Az�rt az el�gg� kor�n lenne. M�g kurv�ra nem vagyok r� k�sz. Mi van, ha m�gis megl�tta valaki?

M�ly leveg�t veszek. F�lres�pr�k minden agg�d� gondolatot. Nem lesz semmi baj. K�tszer is lecsekkoltam, hogy van-e a k�zelben valaki, �s nem volt senki. Nincs mi�rt agg�dnom.

- Sz�val, mi a v�lem�nyed az �j MCR albumr�l?

***

- H�la az �gnek! – �v�lt fel Spike boldogan, amikor Gilbert meg �n meg�rkez�nk a k�nyvt�r el�. – Akkor most m�r v�gre megint puszipajt�sok vagytok?

Akaratlanul is elvigyorodok.

Ha csak tudn�d, Monroe…

- Oltsd el magad, k�kfej� – v�laszolja Gil leereszked�n, mik�zben le�l a padra.

- J�l van, j�l van – mormogja Spike. – Bocs, hogy �lek, t�bbet nem fordul el�.

Le�l�k Gilbert mell�. A k�kfej� vigyorogva el�rehajol, �s Gilen kereszt�l r�m n�z.

- Mi a fasz tartott h�rom napig? – k�rdezi. – Nehezen adta mag�t?

- �, ha tudn�d – v�laszolom k�nnyed�n.

Gilbert felh�zza a szem�ld�k�t, �s �gy n�z r�m. Megvonom a v�llam �s ki�lt�m r� a nyelvem. Megpr�b�l visszafojtani egy mosolyt, de elbukik. Elvigyorodok.

Ezut�n nem sok id� telik el, mire a t�bbiek is meg�rkeznek. Mindenki megk�nnyebb�lten nyugt�zza, hogy rendez�dtek a dolgok a pszichopata meg k�ztem, f�k�nt Bobby. � konkr�tan izgatottan felsik�t �s tapsolni kezd, azt�n lev�g�dik mell�m �s megnyomorgat. Mire elenged, m�r nem is �rzem a v�llam. A j� h�r viszont az, hogy ez�ttal Gil egy�ltal�n nem akad ki.

Bobby odahajol a f�lemhez, hogy csak �n halljam.

- Suli ut�n az eny�m vagy f�l �r�ra – suttogja. – Minden mocskos kis r�szletet tudni akarok.

Kit�gult szemekkel meredek r� egy ideig. Azt�n nem b�rom tov�bb, �s hangosan felr�h�g�k. Bobby velem egy�tt nevet.

- Te zakkant vagy – mondom.

- Az lehet – feleli –, de att�l m�g komolyan mondtam.

- Ok�.

- T�nyleg? – csillannak fel a szemei azonnal.

- Mi�rt ne? – nevetek megint.

- Juh�!

Megr�zom a fejem. Gilbert megb�ki a v�llam, mire r�n�zek. �rtetlenkedve Bob fel� int a fej�vel.

- Ne is t�r�dj vele – legyintek. – Csak a szok�sos elmebaj.

- �rtem.

***

Bobby t�nyleg komolyan mondta. Amint kics�ngetnek �s a h�ts� bej�rat el�tt �sszegy�l�nk, azonnal megragadja a karomat �s elkezd h�zni maga ut�n. Es�lyem sincs ellenkezni, mert k�t k�zzel szor�tja a karomat, �s minimum egy bika energi�j�val v�gtat el�re.

- Bocs, sr�cok – mondja –, de most egy kicsit eny�m a sz�szi. Legyetek addig j�k, �s j�tszatok sz�pen.

- De… - hallom m�g Tada er�tlen hangj�t, azt�n hamar t�l messzire ker�l�nk ahhoz, hogy kivegyem a t�bbit.

Bob a suliudvar h�ts� r�sz�be vezet, majd a f�ldre dobja a t�sk�j�t �s letelepszik a ker�t�sre. Megpaskolja a r�csot maga mellett, hogy �ljek oda. Lerakom a cuccomat az egyik k�zeli fa t�v�be, azt�n helyet foglalok a kurvahideg ker�t�sen. A l�ny v�rakoz�n r�m n�z. M�g a haj�t is copfba fogja, hogy ne f�jja a sz�l az arc�ba.

- Mit akarsz hallani? – k�rdezem mosolyogva.

- Mit, mit, szerinted m�gis mit? – pufog. – Megbesz�lt�tek?

- Ja.

- Samuel L. Jackson, ne legy�l p�cs! – nyiv�kol. – Mondd m�r el, hogy mi t�rt�nt, mert mindj�rt sz�vinfarktust kapok!

Felnevetek. Belebokszol a karomba, azt�n fenyeget�n meglegyinti a mutat�ujj�t el�ttem. A sz�l az arc�ba f�jja a haj�t, copfostul.

Nagy leveg�t veszek.

Ki fogom mondani. Hangosan, nem csak magamnak. Egy m�sik ember el�tt.

Kif�jom a leveg�t.

- J�runk.

Fur�n hangzik kiejtve. Az eg�sz annyira irre�lis, hogy az m�r sz�nalmas. Ki a fene gondolta volna, hogy egy�ltal�n lehets�ges ilyen? Gilbert meg �n?

Bobby a kor�bbin�l is hangosabban felvis�t, m�g a f�lem is belesajdul. Izgatottan �sszecsapja a tenyer�t, azt�n toporz�kolni kezd a l�b�val. A talpa alatt az olvad� h� �ssze-vissza fr�cs�g. El�ztatja a l�bamat, de mindegy.

- Komolyan? – sik�t leveg� ut�n kapkodva. – Komolyan?!

- Komolyan – mosolygok.

A sz�j�ra tapasztja a kez�t, �s teli torokb�l belevis�t. Miut�n �gy ahogy ki�rj�ngte mag�t, f�lig �r� sz�jjal r�m n�z. Kit�rja a karjait �s meg�lel. Nem �r v�ratlanul, sz�val �tkarolom �n is, �s megpaskolom a v�ll�t egy p�rszor.

- Te – mondja, miut�n lev�lik r�lam –, �n �gy �r�l�k nektek.

- K�sz, Bob.

A csaj mosolyog m�g egy sort, �s k�rben�z a sulin. F�z�san �sszed�rzs�li a k�t kez�t, majd v�g�l a kab�tj�ba rejti �ket. Dobolni kezd a l�b�val. A f�kat n�zi, azt�n hirtelen �sszefut a szem�ld�ke, �s teljesen elkomolyodik. Rossz �rz�sem t�mad.

- De… - kezdi. – Nem f�lsz?

�sszevonom a szem�ld�k�met. Nem igaz�n �rtem, mire gondol.

- Mit�l?

Zavartan keresztbe rakja a l�bait, �s kis�p�r az arc�b�l egy hajtincset. Az egyik jrockos kit�z�t p�ck�li a t�sk�j�n, azt�n meg a szokny�j�nak a v�g�t. A sr�cok fel� pillant, akik minket n�znek r�h�gve. Megvonja a v�ll�t.

- H�t csak, tudod – mondja, ahogyan taposni kezdi a l�b�val a lucskot. – Nem f�lsz att�l, hogy mi lesz, ha m�gsem j�n �ssze a dolog? M�rmint… �rted.

- M�rmint ha szak�tunk?

B�lint.

- Tudom, hogy tulajdonk�ppen �n b�tor�tottalak meg minden – magyar�zza –, de nem tartasz att�l, hogy… mi lesz akkor? �gy �rtem, a bar�ts�gotokkal.

Bassza meg!

Bobbynak igaza van. Az �tmilli� k�ts�gem meg idi�tas�gom k�z�tt egyszer sem gondoltam erre, pedig annyira kurv�ra nyilv�nval�. Ennek kellett volna lennie a legels� gondolatomnak tegnap, vagy ak�r csak Brad bulij�n. Mi a fen�t fogok csin�lni, ha nem j�n �ssze a dolog Gillel, �s �r�kre elvesz�tem? Hogy lehettem ekkora barom? Hogy a pics�ba tehettem kock�ra a bar�ts�gunkat valami ennyire kibaszottul bizonytalan�rt?

El�nt a p�nik. Bob alighanem l�tja rajtam, mert azonnal agg�d�n a v�llamra teszi a kez�t, �s sajn�lkozva habogni kezd.

- Jaj, Sam, ne haragudj! – mondja. – Akkora h�lye vagyok, sajn�lom! Nem kellett volna ilyeneket mondanom, nem is tudom, hogy mit k�pzeltem…

Megr�zom a fejem. Bobby arc�n a sajn�lat akkora m�rt�ket �lt, hogy m�g nekem t�mad b�ntudatom, ami�rt kiakadtam.

- Semmi gond, Bobby.

- Nem �gy �rtettem, ahogyan hangzott – menteget�zik. – M�rmint, rengeteg ember van, akik m�r k�z�piskol�ban �sszej�ttek, �s azt�n k�s�bb �sszeh�zasodtak meg minden. Egy csom� ilyen van. Ha valaki, akkor Gilbert meg te biztosan �gy lesztek – mondja. – Biztos vagyok benne.

M�r �ppen v�laszoln�k, de cs�r�gni kezd a telefonom. Er�ltetetten r�mosolygok a l�nyra, azt�n kihal�szom a zsebemb�l a mobilomat. A kijelz�re n�zek.

Apa.

***

Suli ut�n megint Gilbert�kn�l vagyunk, csak mert f� a v�ltozatoss�g. Az �gyon �l�nk – igen, �l�nk –, �s nem csin�lunk semmit. Semmit. Semmi olyat, legal�bbis. Pedig k�ne. J� lenne. Helyette t�v�t n�z�nk. V, mint V�rbossz�t, mert Gilbertre r�j�tt a DC-l�z, ami vicces, mert rohadtul marveles.

Nem nagyon merek r�n�zni. A Bobbyval folytatott besz�lget�s el�gg� betette a kaput, �s erre m�g ap�m is r�rakott egy lap�ttal. Alig h�sz perc alatt a kedvem h�nyingert kelt�en boldogb�l a b�ka segge al� s�llyedt, egy meggondolatlan mondatnak meg egy kapuz�r�si p�nikban szenved� sz�l�nek h�la.

A filmet m�r vagy ezerszer l�ttam, ez�rt egy�ltal�n nem k�pes lek�tni, hogy legal�bb n�h�ny �r�ra ne ilyen h�lyes�geken kattogjak. Sz�vesebben csin�ln�k valami m�st. Furcsa k�nyszert �rzek arra, hogy hozz��rjek Gilberthez, de nem merek. Nem teljesen �rtem, hogy mi�rt – a p�rokn�l term�szetes dolog, nem? F�leg akkor, ha az egyik f�l enyh�n ki van k�sz�lve. Viszont �tletem sincs, hogy Gilnek mi a v�lem�nye err�l. Legjobb bar�tk�nt minden volt, csak �sszeb�j�s nem – honnan tudjam, hogy ez m�g mindig �rv�nyes-e?

A k�l��rt ny�lok az �jjeliszekr�nyen. �res a poharam. S�hajtok �s visszarakom a hely�re, majd a falnak t�masztom a fejem.

- Van m�g a h�t�ben – sz�l Gilbert t�rgyilagos hangon. Egy pillanatra sem veszi le a szem�t a k�perny�r�l, pedig val�sz�n�leg m�r � is k�v�lr�l f�jja az eg�szet. Eleg�nsan majszolja a popcornt.

- Nincs az az isten, ami�rt elmenn�k od�ig – felelem.

Gilbert visszafogottan felkacag. A saj�t pohar��rt ny�l, ami m�g teljesen tele van, �s odaadja nekem. M�g mindig nem n�z r�m, csak a filmmel foglalkozik. Elveszem t�le az �veget, �s kortyolok bel�le. Megpr�b�lok nem fennakadni azon, hogy �nsz�nt�b�l nekem adta.

- K�sz – mondom, ahogyan fel� ny�jtom a poharat. Nem veszi el.

- Tedd le – v�laszolja a t�v�t b�mulva.

Felt�rdelek az �gyon, �s megkezdem a m�veletet. Csakhogy ahhoz, hogy a poharat lerakjam Gil �jjeliszekr�ny�re, �t kell hajolnom a sr�c fekv� alakj�n. Vagy fel kell kelnem, ami ugyeb�r nem opci�. Sz�val a k�ny�k�m�n megt�maszkodok Gilbert egyik oldal�n�l, a m�sik kezemet kiny�jtva pedig �vatosan lehelyezem az �veget az asztalra. Gilre n�zek. Engem figyel.

Azt�n megragad a derekamn�l, �s lenyom az �gyra. Az egyik l�b�t az eny�im k�z� nyomja, a kez�vel meg a p�l�mat markolja, mik�zben az eny�mre tapasztja a sz�j�t. Lecsukom a szemem �s �tkarolom a v�ll�t. Kinyitom a sz�mat, Gilbert nyelve pedig m�r abban a pillanatban bent is van. Megk�nnyebb�lten kif�jom a leveg�t. Erre v�rtam.

Gil simogatni kezd a fels�m�n �t. A keze �vatosan k�r�z a derekamon meg a hasamon, �s az eg�szt�l kir�z a hideg, a lehet� legjobb �rtelemben. Az �sszes aggaszt� gondolatom menten kiugrik az ablakon, mert egyszer�en semmi m�sra nem tudok koncentr�lni, csak Gilbert illat�ra �s arra, hogy milyen j� �rz�s az, amit csin�l. Olyan izgatott vagyok a k�zels�g�t�l, hogy mindenem remeg, ami egy igaz�n megszokott dolog m�r n�lam, de most valahogy egy teljesen �j fokozatot �r el. Valahogy m�s.

Belet�rok Gilbert haj�ba. Olyan hevesen cs�kol � engem �n meg �t, hogy �sszekoccan a fogunk, t�bbsz�r is. Elharapja a fels� ajkam, de rohadtul nem �rdekel. Cser�be r�harapok az �v�re, � meg elh�zza a sz�j�t. Beletelik egy pillanatba, mire r�j�v�k, hogy mosolyog. Arr�bb h�z�dik, �s a homlokomnak veti a homlok�t. �gy kapkodok a leveg��rt, mintha maratont futottam volna, viszont � sem n�z ki m�sk�nt, sz�val el�gedett vagyok magammal.

A t�v�ben valami felrobban. Odakapom a tekintetem. Mikor visszan�zek Gilre, � m�g mindig engem figyel. Megnyalom a sz�mat. Az arc�ra teszem a kezem, �s k�zelebb h�zom magamhoz. Puszit nyomok a sz�j�ra. � is az eny�mre.

A falnak t�masztja a p�rn�j�t, �s nekiveti a h�t�t. Lejjebb cs�szik az �gyon, hogy fek�dj�n, mik�zben �n k�ny�k�lve b�mulom, hogy mit csin�l. K�nyelmesen elhelyezkedik, azt�n r�m n�z.

- M�g ma idej�ssz, vagy �r�kre ott fogsz szobrozni? – k�rdezi gonoszan, felh�zott szem�ld�kkel.

Megh�kkennek.

P�r m�sodperc kell, mire t�ll�pek a kezdeti sokkon �s r�j�v�k, hogy mit akar pontosan. Megk�sz�r�l�m a torkomat, azt�n k�zelebb araszolok hozz�. Mell�fekszek, �s r�hajtom a fejemet a mellkas�ra. �t�lelem. Vissza�lel. A puszta mozdulatt�l jobban kalimp�l a sz�vem, mint a leghevesebb cs�kcsat�inkt�l. (Ok�, ez nem teljesen igaz, de �ljen a k�lt�i t�lz�s.)

Gilbert belet�r a hajamba. Nem mond semmit, egyszer�en csak babr�lni kezd a tincseimmel, mik�zben �n keservesen pr�b�lok a film h�tral�v� r�sz�re koncentr�lni, de sz�nalmas kudarcot vallok. Nem teljesen �rtem Gilt: az egyik pillanatban gonosz �s nagyk�p�, a k�vetkez�ben meg olyan kedves dolgokat csin�l, amiket egy�ltal�n nem n�zne ki bel�le az ember. Mondjuk az el�gg� szomor�, hogy erre csak most j�v�k r�. B�r v�g�l is nem nagy meglepet�s: nyilv�n emberb�l van, �s nyilv�n van sz�ve. M�rpedig az emberek �ltal�ban tesznek kedves dolgokat a szerelm�kkel, nem?

Ok�, el sem hiszem, hogy ezt komolyan kimondtam. Illetve gondoltam. T�kmindegy.

�s ennyi a gondtalan j�kedvemnek. Ahogy v�gigfut a gondolatmenet, azonnal visszaeml�kszem arra, amit Bobby mondott �s arra, amit apa. Rohadtul f�lek att�l, hogy ez a kapcsolatszer� iz� r�megy a Gilberttel val� bar�ts�gomra. Ugyanakkor azt sem tudom elhinni, hogy valaha szak�tan�nk. Mi�rt tenn�nk? Egyszer�en k�ptelens�gnek t�nik – de k�t h�ttel ezel�tt az is lehetetlennek t�nt, hogy egy�ltal�n �sszej�jj�nk.

- Ok�, ki vele! – mondja Gilbert. A kez�be veszi a t�vir�ny�t�t, �s meg�ll�tja a filmet.

S�hajtok. Arr�bb mozdulok az �gyon, �s oldalasan mell�fekszek, hogy l�ssam az arc�t. A szem�be n�zek. �tletem sincs, hogy mivel kezdjek �s mit mondjak. Sz�val Gil k�rdez.

- Mir�l besz�ltetek Bobbyval? – kezdi. – Az�ta fura vagy.

- Csak... – motyogom – dolgokr�l.

Felvonja a szem�ld�k�t.

- Aha, �rtem. �s milyen dolgokr�l, eg�szen pontosan?

Egy ideig habozok. Vajon mit fog sz�lni, ha elmondom neki, hogy Bobby tud r�lunk? Sajnos csak egyf�lek�ppen tudhatom meg. Sz�val nyelek egy nagyot �s egyszer�en kib�k�m.

- R�lunk.

Fesz�lt csend. Gilbert sok�ig nem sz�l semmit, csak az arcomat figyeli. M�g leveg�t sem vesz. Azt�n lassan kif�jja, �s a nyakamra teszi a tenyer�t.

- Ez�rt tal�lkoztatok a m�ltkor – mondja. – Amikor l�ttalak titeket a h�zatok el�tt.

B�lintok.

- Nem tudtam, hogy mit csin�ljak – magyar�zom. – Valakinek musz�j volt elmondanom, mert majdnem bele�r�ltem.

- De j�l fogadta. – Ink�bb hangzik k�rd�snek, mint kijelent�snek. Megint b�lintok. – Felt�telezem, hogy nem ezen akadt�l ki d�lut�n.

- Haragszol? – k�rdezem v�lasz helyett.

Megr�zza a fej�t.

- Sz�val?

Felny�g�k. Visszagondolok a telefonbesz�lget�sre, �s nem akarom elhinni. Megint �gy �rzem, mintha gyomron v�gtak volna.

- Apa felh�vott – felelem v�g�l. �gy d�nt�k, hogy azt kihagyom, amit Bob mondott. – Izgatott a baba miatt, asszem. A bar�tn�je meg �lland�an c�lozgat, mi�ta megtudt�k. – K�zelebb cs�szok Gilhez, �s az oldal�ba f�rom a fejem. – Sz�val apa �tment filoz�fusba, �s megk�rdezte mag�t�l, hogy mit is akar az �lett�l meg a faszom tudja m�g, hogy milyen szars�gokat mondott – motyogom a fels�j�be. – Mindegy. Sz�val a l�nyeg az, hogy apa elveszi Tiffanyt, miel�tt m�g nagyon l�tszana a terhess�g. Merthogy meg�rdemli a gyerek, hogy minden �gy legyen, ahogyan illik vagy mi a szar.

- Azt a kurva �let – reag�lja Gil a fej�t fogva.

Belenevetek a mellkas�ba.

- �s m�g lehet tov�bb fokozni – mondom. – Engem k�rt meg, hogy legyek a tan�ja. Szerinted milyen kurva j� m�r?

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s