Igen, Honey, tudom hogy utálod az üvegezést. De ahogyan mind a ketten tapasztaltuk, eléggé hozzátartozik a korosztályunkhoz, nem igaz? :P

Megtörtént! Jéééj. Dicséretekből sosem elég, főleg mert sosem hiszem el, hogy igazat mondtok. xD De mindig örülök, amiért tetszik, és mindig imádom, amikor írtok nekem, szóval köszi. ^^

Nekem is kell egy kicseszett atomfizikus sárkány Gilbert. Azt hiszem, sorozatgyártás kéne belőle. :D

Köszi, hogy olvasod és írtál! ^^

Nem lényeg, hogy mikor írsz, az a fontos, hogy mindig megteszed és mindig örülök neki! ^^ Szóval köszönöm, és nagyon örülök, hogy tetszett! Igyekszek a folytatással, eskü. :3

Szia!

Oké, most a frisselég megint sokáig tartott, de eskü, hogy rá fogok hajtani. És köszönöm! Olyan jól esik olvasni, amiket írtál. ^^

Örülök, hogy mindenkinek ennyire bejön Gilbert. Pedig fogalmam sincs, honnan jött a karaktere. Lehet, hogy van egy enyhe fétisem a mogorva srácokra? 
És hát... jah, tényleg, megint volt egy kisebb ivászat. Francba, úgy látszik kell nekik a gátlástalanítás. De majd az elkövetkezendő fejezetekben nem így lesz, nyugi. :P

Egyébként nem tudom, hogy könnyebb-e ez így Saméknek. Szerintem pont hogy nehezebb, éppen azért, mert gyerekkoruk óta barátok. Mármint hirtelen, tulajdonképpen egy hét alatt áttérni a piszkálódásos barátságból a piszkálódásos smárolásba...? Nem tudom, nekem biztosan furcsa lenne. :D

És hát egen, szegény Gil most aztán kapott ebben a fejezetben. Azt hiszem, szeretem szadizni a karaktereimet. >.< 

Köszönöm, hogy olvasod és írtál! <3

Szia! Ne haragudj, hogy olyan sokat kellett várni az új részre. Igazán röstellem magam. >.<
Örülök, hogy tetszett az új fejezet. Mint az összes előzőtől, ettől is tartottam valamiért, dehát ti mindig vagytok olyan kedvesek és megnyugtattok, szóval köszönet, hogy írtál! ^^
Sammy-fiú apukája szintén nem egy aranyapa, az biztos... De ha már Gilbertnek nehéz a dolga, akkor ő se maradjon ki a jóból! Na jó, nem... A családi hátteres dologgal egyébként valószínűleg igazad van. Nyílvánvalóan sok másik dologgal együtt, de természetesen ez is közrejátszott a kapcsolatuk erősségében. Már csak azért is, mert Sam (még ha közel sem olyan drasztikusan és véglegesen), de szintén elvesztette valamilyen módon az apját, ezért van fogalma arról, hogy Gil min mehet(ett?) keresztül.
Ó, egen: Gilbert még mindig egy furcsa személyiség. De szerintem az már folyamat, hogy egyáltalán kimutatja valamilyen úton-módon, hogy törődik Sammel. :P
Még egyszer köszönöm, hogy írtál! <3