Csak id�k k�rd�se volt.

P�ntek este van. A szob�mban �l�k egyed�l, az �gyamon – az �r�asztalomon �g a l�mpa, �s azt figyelem, ahogyan Sherlock �s John kukoric�t majszolnak a ketrec�kben. Nem merek kimenni a szob�mb�l. Felh�zott t�rdekkel, mobillal a markomban g�rnyedek az �gyamon, mik�zben magamban harcolok, hogy ne h�vjam fel Gilbertet.

Idegesen dobolok az ujjaimmal a combomon. �sszeszor�tom a szememet �s az �llkapcsomat, �s k�nyszer�tem magamat, hogy nyugodt maradjak. Az izmaim remegnek az idegesked�st�l, a v�gtagjaim meg nem b�rnak magukkal. Futni akarok. Gilhez.

De nem lehet. Nem rohanhatok minden egyes apr� bajommal r�gt�n hozz�. F�k�nt nem �gy, hogy beteg. Pihennie kell. Gy�gyulnia kell. Nem terhelhetem m�g �n is ilyen faszs�gokkal.

Az �gy v�g�be dobom a mobilt. A k�t degu sz�vinfarktust kap, �s vis�tva felfutnak a f�szk�kbe. Purrogva a leveg�be szimatolnak, ahogyan fekete gombszemeikkel engem figyelnek gyilkos ijedelemmel. Motyogva bocs�natot k�rek t�l�k, m�r csak megszok�sb�l is, �s az�rt is, mert �gy legal�bb van, akihez besz�lhetek.

R�gen �reztem magam ennyire egyed�l.

Drake �r�kkal ezel�tt itt hagyott engem a fen�be, hadd birk�zzak meg a dologgal egyed�l. Nem volt valami nagy meglepet�s, ha igaz�n belegondolok: a v�l�s idej�n is hal�li nyugodts�ggal magamra hagyott ilyenkor, mik�zben � v�gan bulizott a haverjaival. Persze, ut�na �ltal�ban rosszul �rezte mag�t, amikor megtudta, hogy mi t�rt�nt, de alapvet�en mindig is m�rges voltam r�, mert igaz�n nem kellett zseninek lennie akkor sem – �s most sem –, hogy legal�bb egy r�sz�t elk�pzelje. Egyszer�en csak �nz� volt.

�s m�g mindig az.

Beleborzolok a hajamba. Felkelek az �gyr�l, �s az ajt�hoz l�pek. A f�hoz nyomom a f�lemet, majd min�l lassabban �s halkabban lenyomom a kilincset. Hallgat�zok. A sz�vem a torkomban dobog, �s sz�nalmasan er�sen k�v�nom, b�rcsak Gilbert miatt volna, de nem miatta van. �s nem is �lvezem.

R�snyire nyitom az ajt�t. Kilesek a folyos�n, le a l�pcs�n. Az emeleten t�k s�t�t van, de odalent �g a villany minden szob�ban. L�tom, ahogyan a cigif�st lassan sz�lling�zik felfel� a fokokon �s �rzem, hogy kaparja a torkomat. Hallom any�t a konyh�b�l. Rem�ltem, hogy mostanra m�r v�gre elmegy aludni, de �gy l�tszik, m�g nem �t�tte ki a pia.

Tudom, hogy r� k�ne n�znem, hogy j�l van-e. Tudom, hogy nincs – ez�rt iszik. De azt is tudom, hogy abban a pillanatban, hogy beteszem a l�bamat a konyh�ba, nekem fog t�madni. Ehhez sem kell zseninek vagy j�snak lennem. Nyolc �ve ugyanez az unalmas m�sor megy itthon, �s pontosan ez az oka annak is, hogy egy�ltal�n gondolkodnom kell azon, vajon menjek-e le hozz�.

R�gen azonnal rohantam, amint elkezd�d�tt. Nyolc �vesen, amikor a v�l�snak �ppen, hogy csak v�ge volt, anya meg a lehet� legnagyobb m�lypontj�n volt, �n rohantam hozz�, ahogyan tudtam, hogy megpr�b�ljam megvigasztalni. Mindig ugyanaz lett a v�ge. Nyolc �v alatt ez sosem v�ltozott. Ha most lemegyek a l�pcs�n, �n leszek a hib�s. Nem sz�m�t, hogy nem csin�ltam semmit, nem sz�m�t, hogy nem t�rt�nt semmi v�ratlan, �s f�k�nt nem sz�m�t, hogy semmi k�z�m az eg�szhez. Amint anya megl�t engem, �n leszek a hib�s.

Csakhogy hallom, hogy s�r. B�ntudatom van – nem az�rt, mert miattam s�r, hanem az�rt, mert az �vek alatt megv�ltozott a hozz��ll�som. R�gen mindig ugyanaz az egy sz� volt az els� gondolatom ilyenkor: szeg�ny. Most m�r ink�bb csak valami olyasmi, hogy „ne m�r, megint?”

Le kell mennem. Azt is tudom, hogy le fogok menni, csak m�g az nem tiszta, hogy mikorra szedem �ssze hozz� a b�tors�gomat. Addig nem lesz v�ge a mai napnak, am�g meg nem kapom a magam�t. Ez t�rv�nyszer�. Mindig �gy van, f�leg akkor, amikor Drake is elh�z a fen�be, m�rpedig most m�g csak annyira sem tellett t�le, hogy elk�sz�nj�n t�lem. Mire haza�rtem, m�r el is t�nt.

Nem teljesen �rtem, hogy most mi v�ltotta ki any�b�l az iv�st. Azt hittem, apa esk�v�j�n meg a gyereken t�ltette mag�t v�gre, de ezek szerint t�vedtem. B�r ha igaz�n szem�t akarok lenni, akkor bevallom, szerintem nincs semmi komolyabb ok m�g�tte. Anya az�rt iszik, mert inni akar. Ha nincs r� oka, keres vagy csin�l mag�t�l. Kegyetlen �s k�cs�g dolog ilyet gondolni, de �szint�n ezt tartom az igazs�gnak.

Igyekszem �gy felfogni a dolgot, hogy ez nem �. Valahol t�nyleg �gy van. Olyan, mintha any�nak k�t szem�lyis�ge lenne, amiket n�ha ijeszt� gyorsas�ggal tud cser�lni. Alapvet�en kedves, s�t egyszer egy �vben m�g vicces is – viszont abban a pillanatban, hogy alkoholt l�t, hirtelen mindenkit hib�ztatni kezd. �s sosem tudja, hol a hat�r, sem az alkoholt illet�en, sem pedig a szem�ts�get.

Elv�nszorgok az els� l�pcs�fokig. Megkock�ztatok m�g egy pillant�st lefel�, de f�l�sleges. Anya a konyh�ban van, hallom, ahogyan b�g �s cs�r�mp�l az ed�nyekkel, od�ig viszont nem l�tok el innen.

Valahol persze sajn�lom m�g mindig. Persze, hogy sajn�lom – az any�m. Csakhogy ugyanez az �rvem arra is, ami�rt m�rges vagyok r�.

Min�l hamarabb lemegyek hozz�, ann�l hamarabb lesz v�ge a napnak.

Legal�bbis ezzel nyugtatom magam, mik�zben t�nylegesen megindulok a konyh�ba. Pr�b�lom figyelmen k�v�l hagyni a k�nyszert, hogy elfussak innen a pics�ba, �s helyette csak l�pdelek lefel� a l�pcs�n, lassan �s egyes�vel szedegetve a fokokat. Sz�nalmas, hogy mennyire rohadtul akarom, hogy ha m�r mindenk�ppen ki kell ezt b�rnom, legal�bb Gil is legyen itt. Pontosan ez az egyik ok, ami�rt nem sz�ltam neki.

Le�rek. A konyha fel� fordulok, �s m�r l�tom is any�t a konyhaasztaln�l �lve, el�tte egy �veg borral �s egy teli poh�rral. �sszeszorul a torkom. Egyszerre �rzek sok mindent. Az agyam rohadtul pr�b�lja r�venni az izmaimat, hogy t�njek el innen, �gy lehet�leg most r�gt�n, de vagyok annyira idi�ta, hogy m�r csak az�rt is maradok.

A konyh�hoz �rek, de a k�sz�bn�l tov�bb nem visznek a l�baim. T�nyleg gy�va vagyok. Az ujjaim remegnek, amikor megt�maszkodok az ajt�f�lf�n, �s anya lassan r�m n�z. G�rcsbe r�ndul a gyomrom. M�g az arca is m�shogy n�z ki: a r�ncai elm�ly�ltek, a szemei d�h�sek, �s a sz�ja fintorban �ll. A mozdulatai koordin�latlanok �s szaggatottak, m�g a legapr�bb dologhoz is l�tszik, hogy koncentr�lnia kell. Gy�l�l�m ilyennek l�tni. M�g jobban gy�l�l�m ilyenkor hallani.

Megfogja a borospoharat, �s majdnem a fel�t leissza.

�v�lteni tudn�k vele. Nem tudom megmagyar�zni, pontosan mi�rt, de minden egyes alkalommal kibaszottul m�rges leszek. Mindig megfogadom, hogy nyugodt maradok, de p�r percn�l tov�bb sosem megy. �lland�an siker�l mondania valamit, amit�l egyszer�en csak nem megy.

- Hagyj b�k�n! – f�rmed r�m csak �gy. M�g egyet iszik a borb�l, azt�n m�rgesen lecsapja a poharat az asztalra. – Komolyan, Samuel, hagyj b�k�n!

Hatalmas a cs�b�t�s, hogy h�tat ford�tsak neki �s itt hagyjam. Fogalma sincs, mekkora, de akkor sem teszem.

- Mi a baj? – k�rdezem helyette. K�zelebb l�pek hozz�, de az asztalhoz nem �l�k le. Meg�llok vele szemk�zt, �s az egyik sz�k t�ml�j�nak k�ny�k�l�k.

Anya felhorkant. Telet�lti a pohar�t, pedig m�g ki sem itta.

- Semmi – v�laszolja szarkasztikusan. – Ne csin�lj �gy, mintha �rdekelne.

Lenyelem a m�rgemet, ahogyan Gilbertn�l is szoktam. Nehezebben megy – Gilre nem szoktam ennyire haragudni.

- Persze, hogy �rdekel – er�sk�d�k. – Az any�m vagy. Mi a baj?

Ha m�s nem, m�r csak k�v�ncsis�gb�l is, de t�nyleg �rdekel.

Anya hallgat egy ideig. G�nyos fintorra h�zza a sz�j�t, �s m�rges szemekkel r�m n�z.

- Menj el nyugodtan te is – mondja cinikusan, �sszeakad� nyelvvel. – A b�ty�d is itt hagyott a fen�be, te minek vagy m�g itt? – Iszik. Nem egy kortyot, sokat. – Az ap�d is itt hagyott. Lel�pett egy loty�val, �s nem el�g, hogy felcsin�lta, m�g el is veszi. Legyenek csak boldogok, meg�rdemlik egym�st.

Megd�rzs�l�m a hal�nt�komat, �s beharapom a sz�mat. Hangosan s�hajtok, �s kif�jom a leveg�t. �sszekulcsolom a kezeimet a mellkasomon, �s nem, egyszer�en nem tudom elhinni, hogy m�g mindig itt tart. Persze, �n sem rajongok a dolog�rt, de az�rt ennyire nem borzalmas.

- Azt hittem, ezen m�r t�l vagyunk – mondom. Idegesen markol�szom a h�tt�ml�t.

- H�t nem vagyok t�l rajta! – �v�lti anya a k�pembe. – K�pzeld el, Samuel, �n rohadtul nem tudok �gy leszarni dolgokat, mint te!

- Mi van?

�nk�ntelen�l bukik ki bel�lem a k�rd�s, de meg�ll�tani m�r nem tudom magam. Pedig t�nyleg nem �r meglepet�sk�nt. Nem ez az els� alkalom, hogy hasonl�t v�g a fejemhez, �s ez m�g csak nem is a legrosszabb.

Ism�t horkant egyet.

- Ugyanolyan vagy, mint az ap�d – folytatja. – Ugyan�gy megj�tszod magad �s csak magaddal t�r�dsz.

- Honnan j�n ez ide?

Megvonja a v�ll�t. H�trad�l a sz�ken, szigor�an a bort szorongatva k�zben. Direkt nem veszem fel, amiket mond. Legal�bbis megpr�b�lom. Att�l m�g nem esnek j�l.

- Onnan – kezdi magyar�zni –, hogy nagyon j�l elvagy a saj�t kis vil�godban Gilberttel! Eg�sz nap nem l�tlak, alig besz�lsz hozz�m, de az�rt elv�rsz t�lem mindent! – k�pi fel�m m�rgesen. – Csin�ljak neked reggelit, f�zzek neked eb�det, mossak r�d, takar�tsak ut�nad, tegyem ki a belemet is, mik�zben magasr�l teszel mindenre �s mindenkire!

- Egyiket sem k�rtem – v�laszolom hidegen.

Nem j� d�nt�s. Tudom, hogy nem az, hogy rohadtul be k�ne fognom a pof�mat, �s csak t�relmesen v�rni, hogy v�ge legyen, de nem megy. Amikor l�tom, ahogyan anya csak jobban felkapja a szart a besz�l�som miatt, el is �tkozom magam miatta.

- Hihetetlen, mennyire nagyk�p� vagy – nevet g�nyosan. - Ezt is az ap�dt�l kaptad. Biztos nagyon b�szke r�d.

- Igen, az�rt szarja le a fejem.

- Ennek ellen�re m�gis nagyon j�l elvagy vele! – emeli fel a hangj�t megint. – �veken kereszt�l fel�d sem n�z, te meg r�gt�n ugrassz az els� szav�ra! K�pmutat� vagy!

A sz�mba harapok, hogy ne sz�ljak vissza semmit. Musz�j. Nem szabad nekem is felkapnom a szart, mert abb�l orden�r� veszeked�s lenne. El�g volt azokb�l az a p�r, ami r�gen volt, nem k�rek bel�l�k t�bbet.

- Nem vagyok k�pmutat� – er�sk�d�k, de �n is tudom, hogy ez nem valami nagy �rvel�s. Arr�l nem is besz�lve, hogy �rtelme sincs, maximum csak annyi, hogy anya m�g m�rgesebb lesz. Pontosan azt �rem el, amit egy�ltal�n nem akartam, mert sim�n csak nem tudom befogni a sz�mat.

- Mondogasd csak, ha ez megnyugtat – mosolyog �gy, mintha � jobban tudn�.

- Elk�peszt� vagy – reag�lok halkan. Igyekszem, hogy ne hallja ki a hangomb�l a v�dol�st, de tudom, hogy �gysem j�n �ssze.

- Te pedig gy�va! – f�rmed r�m, ahogyan ism�t az �veg�rt ny�l. – K�tsz�n� vagy �s gy�va!

Nem b�rom ki, hitetlenkedve felnevetek. Ez az egyetlen, amit tenni tudok an�lk�l, hogy ne kezdjek el hisztis picsak�nt s�rni. Mert a sr�cok nem s�rnak. Ez az, amit mindenki mond, nem? �n lenn�k a vil�g legg�zabb sr�ca, ha ennyi el�g lenne ahhoz, hogy s�rjak. Sz�val �sszeszor�tom az �kleimet, �s kih�v�an r�n�zek.

- M�g valami, amit szeretn�l a fejemhez v�gni? – k�rdezem.

� is felnevet. Gy�l�l�m, amikor ezt csin�lja. Iszonyatosan ellens�ges, �s r�ad�sul bel�lem is a legrosszabbat hozza ki. Ut�lom �rte.

- Van fogalmad r�la, mit tett velem az ap�d? – El�red�l a sz�k�n. Az asztalra k�ny�k�l, �s vill�ml� szemekkel szugger�l. – Akinek most elm�sz az esk�v�j�re a fiatal csinibab�j�val, hm?

- Jesszusom, akadj m�r le err�l! – emelem fel a hangomat �n is. – Szerinted �n �r�l�k neki?

Nem tehetek r�la. Esk�sz�m. Viszont annyira kurv�ra elegem van m�r ebb�l a t�m�b�l, hogy egyszer�en nem b�rok rajta tov�bb lovagolni. Nem tudom felfogni, mi�rt esik neki ennyire j�l, hogy nem tud tov�bb l�pni. Tudom, hogy milyen �rz�s neki az eg�sz. Tudom, hogy mennyire neh�z �s f�jdalmas, de nem k�pes felfogni, hogy �n ezt nem akartam.

- Mennyit fog veled foglalkozni ezek ut�n szerinted? – k�rdezi vissza gonoszan. – Nehogy azt hidd, hogy majd hirtelen fontos leszel! Abban a pillanatban, hogy megsz�letik a babucik�juk, szerinted fogod egy�ltal�n l�tni az ap�dat? – Megr�zza a fej�t. V�gig k�r�rvend�en mosolyog. – De persze a p�nz��rt nem is kell l�tnod, mi?

- Hagyd m�r abba!

Gondolkod�s n�lk�l az asztalba v�gom az �kl�met, ahogyan felki�ltok. Izomb�l, teljes er�b�l �s haragb�l, hatalmas csattan�ssal. �szt�nb�l j�n. Az �veg �s a poh�r ugrik egyet az asztalon, a bor meg ki�mlik a francba. Anya egy pillanatra megdermed. L�tom az arc�n, hogy megijedt. T�lem.

Azonnal elsz�gyellem magamat. Ez az els� alkalom, hogy ilyet csin�ltam. Soha, soha az �letben nem volt m�g ilyen, �s m�g �n is megijedek att�l a haragt�l, amit �rzek.

Anya hamar �sszeszedi mag�t, �s m�rges szigorral r�m n�z. �sszepr�seli az ajkait, �s fenyeget�n fel�m b�k a mutat�ujj�val. Felkel a sz�kr�l, �s kih�zott h�ttal r�m mered.

- Ha m�g egyszer – kezdi visszafojtott d�hvel, halkra er�ltetett hanggal –, egyetlen egyszer is ilyet mersz csin�lni…

Nagyot nyelek. Igaza van. T�ll�ptem egy hat�rt. Csak az�rt ilyen fenyeget�, mert be van rezelve. Komolyan elhiszi, hogy t�nyleg k�pes lenn�k b�ntani �t? Komolyan ekkora sz�rnyetegnek hisz?

- Akkor? – k�rdezem szenvtelen�l.

Nem gondolom azt, hogy jogos, amit csin�ltam. Nem �rtem magamat. De anya t�mad�s�ra �gy �rzem, csak t�mad�ssal tudok felelni, hi�ba fogom fel az eszemmel, hogy ezzel csak �rtok, neki is �s magamnak s.

- Ne mer�szelj �gy besz�lni velem! – �v�lt fel megint.

H�tral�pek t�le, eg�szen neki a falnak.

- �gy besz�lek veled, ahogyan te is velem – mondom. A hangom halk, de kem�ny, m�r amennyire t�lem az lehets�ges.

- Az any�d vagyok, nincs hozz� jogod! – kel ki mag�b�l � is. – Mit k�pzelsz magadr�l, ha?! Hogy mersz �gy viselkedni? – Olyan er�vel harapok az ajkamba, hogy t�nylegesen felszak�tom a b�rt. Nem merek v�laszolni. F�lek att�l, amit a mondand�m kiv�ltana. – T�rj�l �szhez, de nagyon gyorsan!

Perceken kereszt�l csak b�mul r�m. Mintha egy idegen lenne, az arca teljesen m�s. � is teljesen m�s. Csak mered r�m, vadul kapkodva a leveg�t m�rg�ben, haragt�l kid�lled� szemekkel �s �sszepr�selt ajkakkal, fenyeget�n mutatva r�m az ujj�val.

Kibaszottul d�h�s vagyok r�. Rohadtul b�nt, amiket a fejemhez v�gott, de k�zben �gy �rzem magam, mint a legnagyobb szardarab az eg�sz vil�gon. Ut�lom any�t, ami�rt ezt hozta ki bel�lem. Enn�l jobban m�r csak magamat ut�lom, ami�rt engedtem neki.

- Takarodj innen! – �v�lti anya m�g egyszer, majdhogynem teli torokb�l.

Gondolkod�s n�lk�l h�tat ford�tok neki, �s felrohanok a szob�mba.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� 6 hozz�sz�l�s

1

2016.07.07. 12:13 Lyo Egy sz�. Im�dtam. Fuh, nagyon j� volt a lelkemnek ez a fejezet, nagyon r�g�ta v�rtam egy ilyen kimenetel� t�rt�n�sre. Persze szeretem amikor r�zsasz�nfelh�k �s boldog fi�k, de az�rt na :D Nem a boldog csal�di h�tt�r van egyik�k m�g�tt se �s v�gre ebb�l is kaptunk. Mert az�rt ez is valahogy csak ki fog hatni a kapcsolatukra, �s legink�bb Sam karakter�re. Meg eddig a mell�kkarakterek �s a fi�k kapcsolata ( sz�momra) nem volt teljesen kiel�g�t�en �br�zolva, �gy ezt a fejezetet habz� sz�jjal olvastam. :) Jupp m�s volt a hangulata mint az eddigieknek, de �gyan�gy hoztad  a t�rt�net st�lus�t, nem voltak elnagyzolva a dolgok, �s full re�lis volt az eg�sz! Nagyon tetszett ez a fejezet. V�rom nagyon a folytat�st �s �n rem�lem lesz t�bb ilyen is, mert valljuk be, a melegek �lete neh�z �s nem a z�kken�mentess�g�r�l h�resek :D Nagyon, nagyon v�rom a folytat�st! ;)

2016.07.05. 23:36 Toph Hy! :) �rdekes fejezet volt, egyr�szt mert a hangulata el�gg� elt�rt az eddigiekt�l. M�sr�szt �j oldal�t ismerhett�k meg a csal�dnak, amit j�l kivitelezt�l! :) Rem�lem Gilbert�kn�l is lesz ilyen "�j oldal" az apja hal�l�val kapcsolatban, hiszen noha Samr�l �s helyzet�r�l �gy m�r el�g sokat megtudtunk, de Gilbert�kn�l viszont m�g vannak hom�lyosabb r�szek. Pl.: az anyj�n�l nem is tudjuk, hogyan dolgozta fel az esetet vagy hogyan hatott ki ez a Gilberttel val� kapcsolat�ra. B�r lehet Sam szemsz�g�b�l ezt neh�z lenne bemutatni... mondjuk n�h�ny p�rbesz�dben kider�lhetn�nek ilyen apr�bb r�szletek. :) (Persze ez csak egy�ni v�lem�ny.) De arigato az �j fejezetet �s v�rom a k�vetkez�t! :D

2016.07.05. 18:28 Aivi H�t... az biztos, hogy nem k�m�lsz minket. Ez a fejezet igencsak sz�ven tal�lja az embert. Nagyon szomor� ha egy sz�l� a gyermek�n vezeti le a fesz�lts�get, de valahol meg�rtem mert nem j�thatja mindig a j� �s meg�rt� sz�l�t, aki mindent megtesz ami t�le kitelik. Egyszer tet�znek a dolgok, �s mindig azt b�ntjuk akit szeret�nk. Egyr�szt az�rt mert a szeretteink vannak mellett�nk az ilyen pillanatokban �s t�l k�nny� m�st hib�ztatni �ket, hogy mi jobban �rezz�k magunkat, �s persze az�rt is �ket b�ntjuk mert a szeretteink megbocs�tanak. Sz�val meg�rtem Sam anyuk�j�t. M�sr�szr�l szeg�ny Sammy, nem el�g, hogy az apja megtal�lja, agg�dhat a b�tyja miatt, de most m�g az anyuk�ja miatt is idegeskedhet. Neh�z dolog t�z k�z� ker�lni, pl�ne ha teljesen k�r�lvesz. Sz�val teljesen meg�rtem Sam kit�r�s�t is. Most azt�n megfogt�l! Itt �gy abbhagyni! K�nz�s! Nagyon k�v�ncsi vagyok, hogy ezek ut�n mi fog t�rt�nni. Rem�lem, hogy hamarosan olvashatom is. Nagyon sz�pen k�sz�n�m a frisst!

2016.07.05. 17:20 yui Szia! Aznap este amikor �j fejezetet tett�l fel, nem hittem a szememnek. Gondoltam nosztalgi�zok kicsit, de erre nem sz�m�tottam. :D <3 Nem is tudom elmodnani mennyire �r�l�k neki! <3 Rem�lem minden rendez�d�tt n�lad :) <3 az el�z� fejezetr�l annyit mondan�k, hogy im�dom :D Gilbert olyan kis kiszolg�ltatott volt �s �des :D j� l�tni, hogy ilyen is tud lenni. Rem�lem a j�v�ben is lesz 1-2 �des megnyilv�nul�sa �s nem csak akkkor tud ilyen lenni, ha beteg :D A mostani (f�l)fejezet pedig nem volt hiba ;) kicsit belel�thatunk milyen is Sam �lete, amikor nem m�ka �s kacag�s az eg�sz. Az anyja eddig szimpi volt, de most el�sta mag�t n�lam. Jelenleg arr�l �lmodozom, hogy Sam felh�vja Gilt, � meg �th�vja �s j�l meg�lgeti :D de sz�p is lenne :D <3 na j� befejztem xD nagyon v�rom a folytat�st <3 pusz <3

2016.07.04. 23:55 Violin27 �t�s, az egyszer biztos. Most igazàn lehet làtni, hogy mennyi fesz�lts�g gy�lt �ssze az eg�sz csalàdban. Nagyon j�l �rtad le, hogy milyen durva jelenetek t�rt�nhetnek, amikor valaki nem b�rja letenni a poharat. �sszeszorult a torkom szeg�ny Sam miatt. A hangv�tele el�g komor, de ahogy Te mondtad, sz�ks�g volt rà, hogy pàr dolog kider�lj�n. Az�rt remèlem, ez a ritka kiv�telek egyike volt, mert jobban szeretem, amikor ez a k�t l�k�tt egymàst ny�zza...😉 V�lasz: K�sz�n�m sz�pen, hogy �rt�l! Nagyon �r�l�k, hogy te sem tal�ltad nagyon offnak az eg�szet, mint m�r eml�tettem kor�bban, el�gg� tartottam t�le, hogy t�ls�gosan elt�r� lesz. Kellett is, m�r csak az�rt is, mert fokozatosan szeretn�m az�rt m�ly�teni a sr�cok kapcsolat�t, �s ez is egy m�dja annak. Term�szetesen m�g sokszor fogj�k egym�st ny�zni, ne agg�dj. :)  M�g egyszer k�szi, hogy �rt�l!

2016.07.04. 22:52 No�mi Nekem nagyon bej�tt, az egyetlen probl�m�m az h abbahagytad xDD nagyon izgi, k�v�ncsi vagyok mi lesz a tov�bbiakban  de h az anyja milyen egy.... no comment V�lasz: Bocs�nat, tudom, hogy r�vidke volt. Igen, az anyja el�gg� no commentre siker�lt, de t�nyleg szerettem m�r volna le�rni az egyik vit�jukat, mert szeretn�m, hogy a t�rt�net ne csak csupa r�zsasz�n k�d meg sziv�rv�ny legyen. Igyekszem a folytat�ssal, ahogyan tudok, �s nagyon sz�pen k�sz�n�m, hogy �rt�l! :) xoxo

1