- Sz�val, Sam.

- Igen?

- Hogy megy a tanul�s?

- J�l.

Gilbert�k h�za. A nappaliban �l�k Mr. Cuthberttel; a t�v�ben focimeccs, az ablakon t�l v�z�z�n. A f�rfi m�g itthonra is inget �s �lt�nynadr�got visel, hi�ba kapott m�ra szabadnapot. �gy n�z ki, mintha most l�pett volna ki a James Bond-filmek egyik�b�l. Mondjuk az�rt ink�bb statisztak�nt, mintsem val�di szerepl�k�nt, de att�l m�g nem kev�sb� �rtelmetlen a dolog.

- Az remek. H�nyas lett a matematika t�maz�r�d? – faggat tov�bb, �s k�ptelen vagyok nem �szrevenni a hangj�ban megb�v� visszatartott g�nyt.

Mondtam m�r, hogy ut�l engem? De annyi baj legyen, �n is ut�lom �t. Addig meg tal�n csak kib�rom vele, am�g Gilbert lepakolja a cucc�t �s �t�lt�zik.

- M�g nem tudom – v�laszolom illedelmesen mosolyogva, noha legsz�vesebben k�t k�zzel kaparn�m ki a tork�t a hely�r�l. – Szerintem meglesz a kettes – folytatom. – Gil seg�tett.

- A kettes? – botr�nkozik meg, a hat�s kedv��rt m�g fel is horkant. – Te tudod, fiam. Nekem persze elk�pzelhetetlen volt, hogy f�lv�llr�l vegyem a tanul�st, de ha �desany�dnak ez �gy j�…

- Az �desany�mnak t�k�letesen megfelel.

Gondolkod�s n�lk�l v�gok k�zbe, �s nem tudok tenni a rezg� fesz�lts�g ellen, ami a hangomban van. Rylan egy pillanat erej�ig megtorpan, de csak addig, am�g az �lembe veszem a kanap� el�tt d�rg�l�z� Vadert. A macska m�g csak morg�sra sem m�ltatja a f�rfit, r�gt�n elter�l a l�baimon �s dobh�rtyaszaggat� dorombol�sba kezd.

Mr. Cuthbert fintorog. Gy�l�li, ha a macska a b�toron van, de jelenleg pont leszarom. Meg am�gy is.

- �rtem. �s mit csin�ltok ma Gilberttel? – k�rdezi a fog�t sz�vva.

- �gy tervezt�k, hogy a sr�cokkal tal�lkozunk.

H�zzunk m�r a francba!

- Ilyenkor?

- Igen. Baj?

Rylan megvonja a v�ll�t. T�ntet�leg marokra fogja a t�vir�ny�t�t �s felhangos�tja a t�v�t, mik�zben teljes test�vel a s�kk�perny� fel� fordul. Darth kik�ri mag�nak a hanger�t, de egy�bk�nt nem mozdul.

- Nekem �des mindegy – sz�l Mr. Cuthbert. – De nekem ne nyavalyogj, ha megint buk�sra �llsz majd.

�lesen besz�vom a leveg�t, �s a nyelvemre harapok. Kell a francnak, hogy m�g vele is �sszevesszek, m�rpedig ha nem fogom be a pof�mat, akkor val�sz�n�leg az lesz. De nem tehetek r�la: Rylan hozz��ll�sa – meg �gy az eg�sz szem�lyis�ge – olyan szinten irrit�l, hogy egy-egy vele elt�lt�tt perc ut�n m�r �gy �rzem, hozz� k�pest Gil kutyafasza.

- Nem fogok – mosolygok.

- H�t persze, hogy nem.

�s Gilbert megjelenik a k�sz�b�n. Darth Vader ugyan azon nyomban lefejti a h�st a combomr�l �s kisebb felh�szakad�ssal fel�r� ny�lmennyis�get k�p r�m a gazd�ja l�tt�n, de legal�bb megszabadulhatok Rylant�l. Szerintem m�g �letemben nem �r�ltem �gy Halvorenak. (�s ezt mindenki tudja, hogy nem igaz.)

***

- Rylan egy p�cs.

Ezt a kinyilatkoztat�st m�r �ton a Pegazus fel� teszem. A szakad� es�ben s�t�lunk, az �g annyira sz�rke �s unalmas �s �lmos�t�, hogy az m�r szavakkal le�rhatatlan. Gilbertet persze nem zavarja, � a fej�be h�zott Rise Againstes pul�verrel s�t�l mellettem, mik�zben a tombol� sz�l m�sodpercenk�nt h�szmilli�szor pr�b�lja kit�pni az eserny�t a kezemb�l.

- Sz�pen fogalmazva – feleli Halvore. Az arc�n fanyar mosoly ter�l el, de r�m nem n�z.

- Komolyan, m�gis mi a francot l�t benne Kate? – h�borgok tov�bb. T�nyleg nem �rtem. – Bocs, tudom, hogy nem az �n dolgom. Csak… Rylan?

- Nekem ne mondd, �n �lek vele – mondja Gil.

Tov�bbra sem pillant r�m, a tekintet�t ink�bb v�gighordozza a kurvasz�rke h�zak tetej�n. Hirtelen r�j�v�k, hogy Jack miatt val�sz�n�leg nem a legjobb t�m�t hoztam fel. A b�ntudat rohadtul szar, �s ott vesz�t a mellkasomban, sz�val hurr�! Sam Evans megint megcsin�lta.

- Sajn�lom – mondom.

- Nem a te hib�d. – Gil megvonja a v�ll�t, de tudom, hogy � sem rajong a topik�rt. Elv�gre egy sz�l� elveszt�se mindig �rz�keny t�ma, nem? F�leg ha v�gign�zed, ahogy… Ink�bb hagyjuk.

- Hogy-hogy nem fojtottad m�g meg? – pr�b�lom menteni a menthet�t. Gil ez�ttal v�gre r�m n�z, a szem�ben sz�rakozott csillog�s. – Mondjuk �lm�ban. De t�nyleg. – Gilbert felvonja a szem�ld�k�t az agymen�semet hallva. – Na mindegy, ha egyszer r�sz�nn�d magad, sz�lj �s seg�tek. Tal�n m�g fel is veszem kamer�val.

- Nem tudtam, hogy erre gerjedsz – mosolyog g�nyosan.

Zavarba j�v�k. Cseszett�l.

- Fogd be!

Az�rt nevetek.

***

A Pegazusban a Nirvan�t�l a Smells Like Teen Spirit sz�l, amikor bel�p�nk az ajt�n. A zene egyel�re m�g csak a hangsz�r�kb�l �rad, mert a Rue �ltal a h�tv�g�n �gy beharangozott banda �t �rakor kezd. Nem baj, s�t kifejezetten j�, mivel Kurt Cobain legal�bb tutira tud �nekelni, az �l�zene ezzel szemben meg mindig k�tes�lyes.

- N�zd, ott vannak! – hallom Spike hangj�t valahonnan h�tulr�l. Nem sokkal k�s�bb m�r akkor sem tudn�m �t nem �szrevenni, ha vak lenn�k, mert �gy kalimp�l a kezeivel, hogy majd’ kiesik a bokszb�l. Ri� egy pillanat erej�ig feln�z a telefonj�b�l, csakhogy a m�sodperc t�rtr�sze alatt ism�t annak szentelje minden l�tez� �s nem l�tez� figyelm�t. Milyen j� fej bar�t.

Gilberttel megindulunk fel�j�k. �t k�zben odak�sz�n�nk a pult m�g�tt �ll� Davidnek �s az �ppen t�lc�t egyens�lyoz� Rue-nak. A l�ny kedvesen mosolyogva int egyet, majd visszafordul a vend�gekhez. Spike vigyorogva, Ri� meg er�sen koncentr�lva k�sz�nt minket.

- Cs�, Gyilkos Du�! – kajab�l Spike. A vigyora majdhogynem f�lt�l f�lig �r, egy pillanatra el is gondolkodom rajta, hogy vajon �gy v�gezn�-e, mint Joker, ha enn�l sz�lesebben mosolyogna. Szerencs�re nem kell eff�le horrort�l tartanom, mert Gilbert arc�t l�tva le is lohad a j�kedve.

- H�, Gilbert! – n�z fel Ri� a k�ty�j�b�l, mikor Halvore �s �n helyet foglalunk vel�k szemk�zt. R�ncolja a szem�ld�k�t, de aligha a f�nyt�l. – Hogy ment a matek? – k�rdezi. M�g a telefonj�t is elrakja. Elk�peszt�.

- Ez h�lye k�rd�s volt – h�zza el a sz�j�t Spike.

- El�gg� – mondom.

�s t�nyleg az volt. Gilbert Halvore egy kicseszett atomfizikus is lehetne, ha ahhoz volna kedve. K�lt�i t�lz�ssal �lve lehetne Tony Stark: �p�thetne dolgokat olyan technol�gi�val, amir�l az emberek �lmodozni sem mernek. A probl�ma csak ott van, hogy val�sz�n�leg azzal a lend�lettel �t is menne Lokiba – kiv�ve, hogy � nem hagyn� mag�t a padl�ba passz�rozni egy rohadtnagy z�ld iz�vel, �s val�sz�n�leg neki t�nyleg siker�lne �tvenni az uralmat a F�ld felett. De t�nyleg. Nem viccelek. Megcsin�ln�. M�g szarvakkal d�sz�tett sisakja is lenne.

- �s neked, Sam? – k�rdezi a k�kfej�, az arc�n szinte ragyog a j�kedve. Az asztal k�zep�n �ll� ropib�l kivesz vagy f�l mar�kkal, �s a sz�j�hoz tolja. – Id�n megbuksz v�gre? – k�rdezi, majd mag�ba t�mi a r�gcs�t. – Leo az als�bb oszt�lyb�l azt mondta, Tracy sz�vesen korrepet�lna.

Spike r�h�g�s�b�l tudom, hogy �jabb kett�s �rtelemmel b�r� mondatot z�d�tott r�m. Nem sz�l�k semmit, csak megforgatom a szemem �s kit�masztom az asztalt a k�ny�k�mmel. Egy�bk�nt meg ki az a Tracy? Nem mintha k�l�n�sebben �rdekelne.

- Ugyan, �t m�r Gil korrepet�lja! – mondja Ri�.

- Tracyt vagy Samet? – Ri� g�nyosan n�z r�, mire Spike megvil�gosodik. – �, persze, hogy Samet! – csap a homlok�ra. K�s�bb megvakarja az �ll�t. T�prengve mered a m�sik sr�cra, mintha t�nylegesen merengne a dolgon. – Bioszb�l is?

- Nan�, hogy!

- A kis h�mringy�! – bosszankodik Spike. A hat�s kedv��rt m�g r� is ver kiss� az asztalra.

- Kuss m�r! – mennyd�rgi Gilbert, de a k�t m�sik sr�c figyelmen k�v�l hagyja. A kezembe temetem az arcomat.

- V�g�l is, mi�rt ne? – k�rdezi v�llvonogatva Spike.

Itt el�gelem meg a dolgot. Ha csak tov�bbi k�t ilyesf�le mondatot mondanak, val�sz�n�leg spont�n elszublim�lok zavaromban. A dologra val�s es�lyt is l�tok, mert �rzem, hogy az arcom kezd forr�sodni. Egyetlen rem�nyem, hogy a f�nyviszonyok miatt a sr�cok nem l�thatj�k, de ez nem jelenti azt, hogy nem kev�sb� g�z a helyzet.

- J�l ment, egy�bk�nt – kr�kogom. – K�sz a bizalmat, de t�nyleg.

- J�l van, ne pufogj m�r! – nevet Spike.

- Nem pufogok – s�hajtom. A ropi�rt ny�lok az asztal k�zep�n, �s igyekszem olyan term�szetes arcot v�gni, amennyire csak tudok.

- Gilbert, �sd m�r nyakon!

- Any�d! – f�rmedek r�. Spike �s Ri� r�h�gnek, mik�zben Gilbert unottan dobol az asztalon. A szemem sark�b�l l�tom, hogy engem figyel, de val�sz�n�leg csak az�rt, mert komolyan gondolkodik azon, vajon tark�n v�gjon-e.

- Kinyalhatod – felel Monroe kegyesen.

- Igaz�n romantikus – mosolygok.

Rue l�p oda hozz�nk. Jegyzetf�zetet �s ceruz�t szorongatva a kez�ben mosolyog r�nk, mik�zben felveszi a rendel�s�nket. Spike, Ri� �s �n k�l�t k�r�nk. Gilbert tonikot, szerintem m�r csak az�rt is, hogy k�l�nck�dj�n. Rue azt mondja, az els� k�r a h�z aj�nd�ka. Spike �s Ri� �dvrivalg�sban t�r ki, mire a szomsz�dos asztaln�l �l� nyugd�jasklub tiszteletbeli tagjai mogorv�n n�znek r�juk. A k�t sr�cot olyannyira meghatja a dolog, hogy m�r csak az�rt is feljebb viszik a hanger�t.

- A h�tv�g�n Brad bulit tart – sz�l azt�n Monroe. – Azt mondta, mi is meg vagyunk h�vva.

 Megszak�tja az egyik �regemberrel folytatott szemp�rbajt, �s r�nk n�z. A nagypapa s�rtetten duzzogva visszafordul a s�r�hez. Visszateszi a hely�re a k�romkod�sok k�zepette elmozdult protk�j�t, �s kez�be veszi az asztalon fekv� k�rtyapaklit. Spike sz�m�ra halott.

Kertv�ros, �n �gy szeretlek!

- Gy�l�l�m a bulijait – feleli Ri�.

- H�t �n is, de most akkor ne menj�nk el?

- �gy is mindenki azon van fennakadva, hogy nem vegy�l�nk az �vfolyammal – mondom.

Ez t�nyleg igaz: a m�lt heti oszt�lyf�n�kin negyven emberb�l harminchat azon hisztizett, hogy m�gis mi�rt vagyunk olyan k�l�nc�k. Nem mintha annyira meghatott volna minket a dolog, figyelembe v�ve, hogy szinte m�r eg�szs�gtelen�l irt�zunk a saj�t oszt�ly- �s �vfolyamt�rsainkt�l. Okkal. Valahogy egyik�nk sem �rez k�nyszert arra, hogy arr�l dum�ljunk, ki kit fektetett meg az �jjel �s hogy mennyire kir�ly a szoliz�s.

- Mi�rt k�ne vegy�ln�nk azokkal a barmokkal? – k�rdezi Ri�.

- Hierarchia – magyar�zom.

- H�lyes�g.

Nem eg�szen. B�r nekem is ugyan�gy her�tom van a p�v�kt�l �s a plasztikl�nyokt�l, az �let jelent�sen k�nnyebbnek bizonyul, ha elhiszik, nem gy�l�l�d �ket. Tapasztalat. M�rpedig a j� viszony nem �rtana, ha tov�bbi k�t �vet ki akarunk h�zni vel�k.

- Egy�bk�nt azt mondj�k, Brad�knek �ri�si h�za van – mondja Spike. – M�r csak az�rt is elmehetn�nk, hogy megn�zz�k.

- Te most komolyan h�zn�z�be akarsz menni? – k�rdezi Gilbert hitetlenkedve. Egy pillanat erej�ig abbahagyja az asztalon val� dobol�st.

- Most mi�rt? Te nem vagy r� k�v�ncsi, hogy hogyan �l az a seggfej?

- �szint�n? – horkant Halvore. – Rohadtul nem �rdekel.

- De legal�bb lenne ingyen pia – folytatja az �rvel�st Monroe. – Meg am�gy is, tulajdonk�ppen nem is kell hozz�sz�lnunk a t�bbiekhez. El�g, ha csak ott vagyunk �s egym�ssal h�ly�l�nk.

- Sz�val menj�nk el egy olyan sr�c bulij�ra, akit mindannyian ki nem �llhatunk – �sszegzem a dolgokat –, csak az�rt, hogy ingyen pi�ljunk �s kaj�ljunk, mik�zben nem besz�l�nk senki m�ssal.

- Ja.

Megvonom a v�llam. Gilbert unottan el�r�ntja a zseb�b�l a telefonj�t �s megn�zi, mennyi az id�. Amikor r�j�n, hogy alig h�sz perc telt el az �rkez�s�nk �ta, f�radtan f�j egyet. A tenyer�re t�masztja az �ll�t �s kib�mul az ablakon.

- J�l hangzik – mondja Ri�.

- Ezen a h�tv�g�n lesz? – k�rdezem.

- Aha.

- Gil? – fordulok Halvore fel�.

A sr�c r�vetegen r�m pillant. A homlok�t r�ncolja, ahogy a kinti sz�rkes�g ut�n tal�lkozik a benti l�mpaf�nnyel. Alighanem a h�ta k�zep�re k�v�nja az eg�sz pegazusos bar�ti �sszej�vetelt. Nem igaz�n t�rsas�gi l�ny, de ez egy�ltal�n nem �jdons�g. A vicces r�sz az, hogy nekem is sokkal t�bb kedvem lenne filmet n�zni vagy videoj�t�kozni vele, mintsem itt �lni �s olyan bulikra el�g�rkezni, amikhez annyi kedvem van, mint a c�pat�mad�shoz.

- Hm? – k�rdezi szem�ld�k�t felvonva bar�tom. Nem hib�ztatom, ami�rt kiv�telesen megint kivonta mag�t a besz�lget�sb�l.

- Te is j�ssz, ugye? – k�rdezem rem�nykedve. Ha � nem j�n es�lytelen, hogy �n b�rki bulij�n is r�szt vegyek. Nincs az az Isten. A-a.

Gy�l�l�m a partikat. A zene mindig t�l hangos, �s lehetetlens�g, hogy olyan st�lust j�tszanak, amit�l legsz�vesebben nem v�jn�d ki a dobh�rty�dat vagy fujtan�d magad bele egy kan�l must�rba. Mindenki r�szeg �s semmit sem tud mag�r�l; a fele t�rsas�g a v�g�re vagy a k�zep�re m�r a h�z k�l�nb�z� vagy azonos pontjaiban ny�ladzik egym�ssal; a marad�k meg bet�pve fetreng a kertben �s azon r�h�g, hogy most l�tt�k Robert Pattinsont unikornist lovagolni. Vagy v�rfarkast? A lehet�s�gek sz�ma szinte v�gtelen…

Sz�val ja.

Teljesen nek�nk val� dolog.

- Fel�lem – v�laszolja egy v�llr�nd�t�s k�s�ret�ben Gilbert. Megk�nnyebb�lten s�hajtok. Gil visszafordul az ablakon t�li felh�szakad�shoz, �s olyan vil�gf�jdalmas arcot v�g, hogy legsz�vesebben �n v�gn�m fel az ereimet.

Ki�rkeznek az �d�t�k. Rue lepakolja el�nk �ket, majd megk�rdezi, k�r�nk-e m�g valamit. Amikor biztos�tjuk r�la, hogy egyel�re t�k�letesen megvagyunk �gy, elk�sz�n �s a sz�npad fel� l�p. Az �j banda hamarosan kezd.

Ekkor Bobby sz� szerint r�m veti mag�t. A l�ny v�ratlanul, a semmib�l �rkezik, �s a landol�sa ut�n �t perccel m�g mindig a hajsz�lait k�pk�d�m a sz�mb�l. Bob nevet, �s egyetlen nagy copfba fogja mikroszkopikusan miniat�r tincsekbe font haj�t, majd letelepszik mell�m. Gil egy szemreh�ny� morg�s k�s�ret�ben t�ri, hogy tulajdonk�ppen akaratlanul is be�p�tem a falba, �s mire �szbe kapok, m�r majdhogynem szimbi�zist alkotok vele.

T�ls�gosan k�zel van. Ak�rhogyan igyekszek, nem tudok t�volabb menni t�le, mert Bobby annyira hozz�nyom, hogy es�lyem sincs. Nem merek Gilbertre n�zni. A sz�vem a torkomban dobog, �s csak arra tudok gondolni, hogy ha fel�m ford�tan� a fej�t, akkor tulajdonk�ppen a f�lembe szuszogna.

J�zusisten.

- Mi �js�g? – k�rdezi Bob nagyvid�man. Egyik kez�vel �tkarolja a nyakamat. Nagyot nyelek, �s r�mosolygok Tadac�ra, amikor a l�ny sz�gyenl�sen odah�z hozz�nk egy sz�ket, hogy ne kelljen Spike-kal �s Ri�val nyomorognia.

- H�tv�g�n megy�nk Brad�khez – v�laszolja Spike.

- Komolyan? – k�rdezi meglepetten Tada.

- Hurr�! – fanyalog Bobby. Elh�zza a sz�j�t, majd r�gcs�lni kezd egyszerre n�gy sz�l ropit. A h�tt�rben a banda kezdi egyber�ntani a sz�npadot.

- Ne csin�lj�tok m�r, biztos j� lesz! – mondja Spike. Az � kedve �gy l�tszik, t�retlen. Nem veszi �szre, hogy rajta k�v�l tulajdonk�ppen senki sem rajong a buli�rt, de v�gt�re is mi sem mondtuk, hogy elmehet a f�szkes fen�be az �sszes szoci�lis pr�b�lkoz�s�val.

Amikor Gilbert ism�t a mobilj�n kezdi bambulni az �r�t, kikapom a telefont a kez�b�l. Nem sz�l semmit, egyszer�en csak felvonja a szem�ld�k�t, azt�n �gy d�nt, a tov�bbiakban nem hajland� foglalkozni velem, �s tov�bb figyeli a kinti es��ztatta utakat. Egy utols� pillant�st vetve r� m�g l�tom, hogy a piercingj�t babr�lja a nyelv�vel.

Kioldom a k�perny�z�rat – �s enyh�n meglep�d�k. A kijelz�n ott vir�tok �n meg �; �n boldogan vigyorogva � meg gy�szos k�ppel fanyalogva. Halv�nylila dunsztom sincs, m�gis mikor k�sz�lhetett a k�p, mindenesetre a h�tt�rben szikr�zik a naps�t�s �s az �gen b�r�nyfelh�k �sznak, �s a d�lut�ni szell�…

Mindegy. Sz�val a k�p r�gi, �s nem tudom, hol vagy mikor k�sz�lt. Hamar t�lteszem magam rajta, �s bel�pek Gil jegyzeteibe. Mindig ezt csin�lom, amikor unatkozok: idi�ta �zeneteket �rogatok neki, esetleg dalsz�vegeket vagy ak�rmit, ami �ppen eszembe jut. Eddig m�g nem sz�lt �rte, �s egyel�re a fejem is a hely�n van, �gyhogy felt�telezem, annyira nem zavarja. Ha meg m�gis, akkor �gy j�rt.

Az agysz�lem�nyeimet lapozgatva megakad a szemem az egyik �sr�gi firk�lm�nyomon. R�viden-t�m�ren: �t sorban biztos�tottam Gilbertet arr�l, mekkora seggfej, �s hogy �szint�n rem�lem, az elk�vetkezend� napokban s�nt fog szarni. Azta.

Hangosan felr�h�g�k �s Gil orra al� dugom a telefont.

- Ezt �n �rtam? – k�rdezem az�rt. – N�zd m�’, milyen aranyos vagyok!

- Nagyon – reag�l Halvore, amikor f�lig az ujjaimra szor�tva megragadja a telefont, hogy l�ssa a kijelz�t. Nem foglalkozok az �rint�s�vel, direkte figyelmen k�v�l hagyom, helyette csak h�ly�n vigyorgok. A t�bbiek szem�ld�kr�ncolva figyelik a k�zj�t�kunkat.

- Most mi�rt? – s�p�tozok. – H�t nem �r�lt�l neki, amikor megl�ttad?

- Majd kiugrott a sz�vem �r�m�mben – feleli Gil szarkasztikusan.

- Na az�rt.

- Sr�cok, menjetek m�r szob�ra! – sz�l ekkor Bobby.

A t�rsas�g nevet�sben t�r ki. Spike kis h�j�n sz�rnyethal, mert a k�l�j�t abban a pillanatban az orr�ba sz�vja, hogy a l�ny mondata elhangzik. Mindenki csak jobban r�h�g, mik�zben a punk a mellkas�t csapkodva fulladozik. Ri� nevetve seg�t neki, a h�t�t paskolgatja, hogy jobb legyen. De persze szigor�an csakis az ut�n, hogy a telefonj�t elrejtette a t�sk�j�ba, hogy ne legyen semmi baja.

- N�zz�tek, milyen v�r�s Tada feje! – mondja Spike. A hangja rekedt �s az orra v�r�s az �t�lt traum�t�l, de annyira az�rt nincs rosszul, hogy ne tudjon �jjal mutogatni szerencs�tlen l�nyra. Tadaco �ssz�bb h�zza mag�t a sz�k�n. Az arc�n t�nyleg k�t piros folt van.

- Nem is! – tiltakozik zavartan.

- De igen! – vigyorog Ri�.

- �, hogy nyalom a szemgoly�dat! – �gy Bobby. Erre az�rt egy�ntet� pf�jol�st kap, de nem sz�l �rte, csak vid�man mosolyogva a bar�tn�j�hez fordul.

- Hagyjatok m�r!

- Szerintem Tada elk�pzelte.

- �n… Nem!

- De-de! Tudom �n – h�zza tov�bb szeg�ny agy�t Monroe. – Ugyan m�r, nem g�z ez, Sam is �s Gil is sz�p sz�l leg�nyek, a tin�dzser l�nyoknak meg nagyon j� a k�pzel�ereje…

- Csak most az egyszer, nem tudn�tok valaki m�st szek�lni? – sziszegem.

Halvore elfordul az ablakt�l. Szigor� tekintet�vel egy pillanatra Spike-ra �s Ri�ra tekint, mire a k�t sr�c mosolya m�r el is t�nik. Gil Tada v�lla f�l�tt eln�zve a sz�npadot kezdi fix�rozni. A zenekar hangpr�b�t tart. A 21 Guns plusz dobr�szt kap k�t teljes percen kereszt�l.

- T�nyleg unalmasak vagytok m�r – s�hajtja Gilbert, amikor kin�zel�dte mag�t.

Spike pof�kat v�g �s �sszefonja a kez�t a mellkas�n.

- �nnepront�k – durrog.

- Vagy csak f�lnek, hogy lebuktatjuk �ket – s�gja oda neki Bobby �gy, hogy mindenki hallja. Ri� f�loldalas mosolyog.

- Spike, fogd be – f�rmed r� Gilbert. �gy l�tszik, m�r t�nyleg komolyan kezd lef�radni a sr�cokt�l, mert az orrnyerg�t massz�rozza t�relmetlen mozdulatokkal. Nagyot kortyol a tonikj�b�l, majd a haj�ba sim�tva h�trat�r n�h�ny tincset.

- K�l�nben? – szemtelenkedik sz�rakozottan Monroe. – Elkezdesz z�ld�lni?

- Lehet.

- Monroe, vigy�zz! – ragadja meg Ri� a sr�c v�llait. Az arc�n tettetett k�ts�gbees�s ter�l el, mik�zben kit�gult szemekkel, rettegve b�mulja Gilt �s annak s�t�t�l� pillant�sait.

- Tudod j�l, hogy k�pes lenne r� – sz�l Bobby.

- K�rlek, folytasd! – mondom ekkor. – Szeretn�m l�tni.

- Kedves…

***

K�s�bb Gilbert �gy�n terpeszkedek hason, mik�zben a pszichopata az asztal�n�l �l �s tanul. H�t �ra m�lt nem sokkal, de kint m�r minden s�t�t �s szakad az es�, �n meg ott fekszek a k�nyelmes paplanon �s m�r tudom is, hogy �n ma azt�n biztosan nem fogok k�mi�zni. Ki van csukva.

Felk�ny�kl�k az �gyon. F�jtatok. A mellkasom al� gy�r�m a nagyp�rn�t, �s azzal a lend�lettel bele is fejelek, mert az j� �s nekem megj�r. Megint f�jtatok. Kegyetlenm�d lusta vagyok, legsz�vesebben ott helyben bealudn�k, de ez�ttal nem kock�ztatom meg. R�n�zek Gilre.

Nekem h�ttal �l, a h�ta g�rb�be hajlik, ahogyan a tank�nyv�t fix�rozza. A jobb keze alatt f�zet, az ujjai k�z�tt a toll�val babr�l; az orra v�g�n szem�veg, a haja laza copfba fogva. Ugyanolyan, mint m�skor, az �br�zata egy�ltal�n nem t�nik kev�sb� gyilkosnak mint a nap b�rmely m�sik r�sz�n.

F�jtatok.

- Abbahagyn�d v�gre? – fordul fel�m bosszankodva, a k�ny�k�t a sz�ke h�tt�ml�j�ra t�masztva.

- Mit? – �rtetlenkedek. V�laszk�nt csak mag�ba sz�v egy j� adag leveg�t, �s olyan er�sen f�jja ki, ahogy csak tudja. – �. Bocs – mondom azt�n.

Nem mond semmit, csak �sszer�ncolja a szem�ld�k�t �s b�lint. Ism�t a k�miak�nyv�nek szenteli minden figyelm�t, k�t ujj�t a homlok�nak nyomja. A h�tamra g�rd�l�k �s a plafont kezdem b�mulni, a kezeim kiny�jtva lel�gnak az �gyr�l.

- Egy�bk�nt mi�rt is vagy itt? – k�rdezi, de h�tra nem n�z.

- Bocs, hogy �tj�ttem a legjobb bar�tomhoz – felelem. – Legk�zelebb k�rv�nyt ny�jtok be, j� lesz?

Gil szarkasztikusan felhorkant, mik�zben valamit elkezd irk�lgatni a f�zet�be.

- Apa a m�lth�ten felh�vott – jegyzem meg mell�kesen. A hangom unottan �s lusta, de Halvore erre m�r mocorogni kezd, �s �gy is tudom, hogy engem n�z, pedig nem l�tom.

- Csak �gy? – k�rdezi.

- Csak �gy – b�lintom. N�h�ny m�sodpercig csendben maradok, miel�tt folytatn�m. – Tal�lkozni akar. Any�nak nem mondtam, szerintem nem �r�lne neki.

Biztosan nem. Val�sz�n�leg teljesen kiakadna �s �v�lt�zne, elhordan� �t mindennek. Nem igaz�n hib�ztatn�m �rte.

H�rom �ve nem l�ttam az �reget, m�g csak nem is besz�ltem vele. Maradjunk annyiban, hogy rendk�v�l �rdekes magatart�st vett fel a k�lykeivel szemben. Legink�bb az ignor�l�st. A fak�pn�l hagy�st. Abban mindig is j� volt. Hogy mi az isten vette r� arra, hogy hirtelen r�j�jj�n a csal�dl�togat�s, arr�l g�z�m sincs.

- Meg tudom �rteni.

Ez�ttal �n horkantok fel.

- �n is.

A v�l�s… H�t nem volt k�nny�. Ami azt illeti, el�gg� durva, hab�r nem igaz�n eml�kszem sokra bel�le. Csak annyira, ami felt�tlen�l sz�ks�ges: a hetekig tart� veszeked�sekre meg az ijeszt� pszichol�gusra, akivel besz�ln�nk kellet ahhoz, hogy eld�ntse, kihez ker�ljek. Legink�bb a dilidoki maradt meg. A vit�kb�l csak egyre eml�kszek tiszt�n, az is valami hal miatt volt, amit apa nem tudott els�re fejbecsapni �gy, hogy meghaljon. A nappalib�l n�ztem Drake-kel, Tommyval �s Candice-szel, hogy k�pesek voltak m�g egy verdes� ponty miatt is pat�li�t csapni.

Tommy �s Candice egy�bk�nt a m�sik f�ltes�im. Apa els� h�zass�g�b�l. Tommy Eur�p�ban �l, de id�nk�nt levelez�nk. Candicet a v�l�s �ta nem l�ttam. Az meg volt m�r… Nyolc �ve. Sz�val ja.

- �s? – sz�l Gilbert t�relmetlen�l.

Ism�t a hasamra fordulok, hogy l�ssam.

- Mit �s? – k�rdezem.

Megforgatja a szem�t. S�hajt egyet.

- Tal�lkozol vele?

- Nem tudom – vonom meg a v�llam. – Szerinted k�ne?

- Nekem teljesen mindegy – mondja. Egy pillanatra elhallgat. – � az ap�d. Tal�n megv�ltozott.

Felnevetek. Nem az�rt, mert vicces a helyzet.

- Persze.

Gilbert visszafordul az asztalhoz.

- Nos, nekem t�nyleg kurva mindegy. 

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.